Liszteske az üvegházban

Az üvegházi molytetű (liszteske) a zöldség- és dísznövénytermesztő berendezésekben előforduló egyik legfőbb kártevő. A növényházakban egész évben szaporodik. Magyarországon enyhébb teleken szabad földön is képes áttelelni.

Házunk tája2004. 10. 15. péntek2004. 10. 15.
Liszteske az üvegházban


A kedvező üvegházi körülmények között nagyon gyorsan szaporodik. Egy nemzedék kifejlődéséhez kedvező körülmények esetén elég harminc nap. Egy év alatt 10-12 nemzedéke is károsíthat. Sok tápnövényű kártevő, különösen a paprika, paradicsom és uborka hajtatásában okoz gondot, palántaneveléskor nagy kárt okozhat. Az üvegházi molytetű másfél milliméter hosszú, lisztesfehér színű kártevő, amely a levelek fonákján szívogat. Legyengítik a növényt, a károsított levelek lehullanak, csökken az asszimilációs felület, jelentős lesz a terméskiesés. A kártevő a növényből elvont tápanyag egy részét a levelekre és a termésre üríti. A mézharmaton megjelenő korompenész rontja a termés minőségét, a dísznövényeknek csökken a díszítő értékük.
Szívogatásával veszélyes vírusokat is terjeszthet a molytetű. A kártevő a tojásait a levelek fonákjára rakja. Egy nőstény száznál is többet, félkör vagy kör alakban. A tojásokból a lárvák körülbelül egy hét alatt kelnek ki, zöld színük miatt nehéz őket észrevenni.
Megfigyelésére, csapdázására a sárga színű karton vagy műanyag ragadós lapok eredményesen használhatók. A liszteskék nagyon vonzódnak a sárga színhez, rárepülnek a sárga lapra, majd beleragadnak és elpusztulnak. A védekezéshez nagyon fontos a megelőzés. A kártevő leggyakrabban fertőzött szaporítóanyaggal (palántával, dugvánnyal) kerülhet be a növényházakba vagy a fóliasátor alá, és a dolgozók ruházatán is bejuthat. Szabad földi gazdanövényekről, gyomokról is bekerülhet a szellőzőnyílásokon. A növényház belsejét és környékét folyamatosan tartsuk gyommentesen. Már az első egyed megjelenésekor kezdjük el a védekezést! A növényvédő szerek leghatékonyabbak a fiatal lárva és a kifejlett egyedek ellen. A vastag viaszréteg alatt lévő idősebb lárvák ellen már hatástalan lehet a védekezés. Váltogatva alkalmazzuk a felhasználható készítményeket, így elkerülhetjük, hogy a kártevő ellenállóvá váljon a vegyszerrel szemben. Védekezésre elsősorban a rovarnövekedés-szabályozó készítmények használhatók Kiemelkedő hatékonyságúak a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó szisztemikus (felszívódó) szerek, amelyek a levelek fonákján szívogató lárvákat is elpusztítják. Ezek a szerek gyorsan fejtik ki hatásukat. A növények a levélen keresztül is felveszik a hatóanyagot, mely a nedvkeringéssel a nem kezelt levelekbe is eljut. Az ilyen szerek hosszú hatástartammal és kimagaslóan széles hatásspektrummal (molytetű, levéltetű, pajzstetű, tripszek, hernyók) rendelkeznek. Az engedélyezett alacsony dózissal gazdaságosan védekezhetünk. A permetezéseket a fertőzés erősségétől és az alkalmazott szer hatástartamától függően többször meg kell ismételni. A védekezésre használt szer kiválasztásakor vegyük figyelembe az adott szer munka-egészségügyi és az élelmezésügyi várakozási idejét, és mindig szigorúan tartsuk be. A zöldséghajtatásban újabban gyakran alkalmazzák a biológiai védekezést is. Az üvegházi molytetű gyérítésére felhasználják természetes ellenségeit, a fürkészdarazsakat. Ilyen módszert ott szükséges alkalmazni, ahol beporzást segítő poszméheket telepítettek az üvegházba.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek