Dávid és Góliát a csemegeszőlő piacán

A világon tapasztalható bortúltermelési válság miatt a borszőlő-telepítést nem támogatja az unió. Ezzel szemben a csemegeszőlőt gyümölcsnek tekinti, ezért új ültetvények létesítésére is ad támogatást.

Házunk tájaBozsik József2004. 11. 12. péntek2004. 11. 12.
Dávid és Góliát a csemegeszőlő piacán


Kecskeméten évszázadok óta foglalkoznak a szőlő nemesítésével. A Szőlőskertek királynője 1916-ban született Mathiász János kertjében. Ma is az ászok ásza. Nemcsak az olaszok termesztik, Olmo professzor az USA-ban egy sor hibridhez is felhasználta. Stark Adolf éppen száz évvel ezelőtt írta le a Csaba gyöngye fajtát, amelynek magvait Matiásztól kapta. A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábbi érésű csemegeszőlője. Ám mivel bogyóiból bor is készíthető, átsorolták a borszőlők közé. Telepítési támogatás így nem kapható rá, miként a Hamburgi muskotályra és a Neróra sem, hiszen ezeket is átsorolták.
Érdemes átlapozni az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) szőlő-gyümölcs fajtakísérleti osztályának "fehér könyvét", a Nemzeti fajtajegyzéket, hogy megtudjuk, melyik fajta melyik kategóriában szerepel, mert a telepítési támogatás szempontjából nem mindegy. Az átsorolásokat az indokolta, hogy a kettős hasznosítást az unió nem ismeri. Ha nem a borszőlő kategóriában tartanák számon azt a csemegeszőlőt, amelyikből bor is készíthető, akkor ezeknek a fajtáknak a borait nem lehetne forgalmazni.
Az OMMI Helvécián és Domoszlón működő fajtakísérleti állomásain mintegy ötven-ötven csemegeszőlő-fajtajelölt található. A legjobb magyar fajták állami elismeréséhez itt szereznek adatokat a kutatók. A Mátraalján egyre több embert érdekel a csemegeszőlő. Korábban a Chasselas volt a vezető fajta, de ebből a francia eredetű finomságból is borszőlő lett.
Az új magyar csemegeszőlők az átlagosnál jobban tűrik a fagyot, és a gombabetegségekkel szemben ellenállóbbak, mint a klasszikus fajták. Ez új távlatokat nyithat például a bio-csemegeszőlő termesztésében, és a magyar bio-borra is szép jövő vár Európában. Kamocsay Ákos borász már sikerre vitte Angliában a Cserszegi fűszerest a hagyományos kategóriában. Bio kategóriában most a Bianca szőlőből készített bioborral szeretnének betörni az angol piacra. A szőlőfajta, amelyet Csizmazia Darab József nemesített, már régóta ott szerepel az unió fajtalistáján a Neróval és a Zalagyöngyével együtt. Ha a biobor sikeres, akkor a bio-csemegeszőlő is az lehet, hiszen évről évre jelentősen növekszik a fizetőképes kereslet a vegyszermentes élelmiszerek iránt az unióban.
{p}
Egész sor magyar fajta három-négy permetezéssel, természetesen ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerekkel, megvédhető a gombáktól. A Palatina csemegeszőlő, amely Kozma Pál és munkatársai munkáját dicséri, a németek egyik kedvence. Hajdu Edit szőlőnemesítő elmondta, Bonn környékén tíz hektáron termesztenek magyar csemegeszőlő-fajtákat, a németek vevők rájuk.
A német szakkönyvekben is szerepelnek a legújabb magyar fajták. A Palatina a német kísérletekben győzött. De ott volt a Teréz, a Nero és a Fanny is az élmezőnyben. Nem véletlenül mondja Szőke Lajos professzor, hogy az új, rezisztens magyar csemegeszőlők egyedülállóak Európában.
Lakatos András szakértő és Botos Ernő Péter, az SZBKI kecskeméti igazgatója azonban egyaránt arra figyelmeztet, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a világpiacot. Olaszország a második legnagyobb csemegeszőlő-termesztő a világon. Az olasz áru már itt van a magyar piacokon is az Italiával és a Red Globe-bal. Ám a dunaföldvári Lajkó testvérek is világszínvonalon állítják elő az Italiát, és magyar földön a vesszők az eredetinél is zamatosabbat, finomabbat teremnek. Ezt nem a nemzeti büszkeség mondatja a gazdákkal, hanem a kereskedői tapasztalat és a vevők szava. Ha a magyar szőlő ugyanolyan szép, mint az olasz, és a csomagolás is egyenértékű, akkor - íze révén - verhetetlen.
Szakértők szerint a magyar piac megtartása az elsődleges cél. Hiszen, mint Lakatos András mondja - aki tizenöt éven át szaktanácsadó volt Brazíliában - a brazil szőlő a bécsi piacig is eljut: háromszor szüretelnek évente, nincs fagyveszély és alacsony az önköltség.Belgiumban az 1940-es években még harmincezer üvegházban termesztettek hajtatott csemegeszőlőt, de a dél-amerikai import elsöpörte a belga gazdákat. Ez intő jel számunkra. Megtaláljuk-e azokat a piaci pontokat, ahol versenyképes lehet a magyar csemegeszőlő a világ bármely táján termett szőlővel? Tény és való, hogy az uniós országok a legnagyobb versenytársak, főleg az olaszok. De, mint a Lajkó testvérek példája mutatja, a parányi Dávid ebben a tekintetben is le tudja győzni a hatalmas Góliátot, ha nem kishitű, és nem adja fel a küzdelmet.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek