Új vírus az ólakban

Szaporodási rendellenességekkel (ivarzási zavarokkal, magzatkárosodással, vetéléssel, koraelléssel és légzőszervi tünetekkel járó fertőző betegség, melynek kórokozója vírus.Európában elsőként 1990-ben, Németországban észlelték, gyors terjedésére jellemző, hogy ma már a Távol-Keleten is azonosították. Elsősorban a nagy sertésállományú országokban fordul elő. Érdekes módon a fejlett sertéstenyésztéssel, komolyabb szakmai háttérrel rendelkező térségekben gyakoribb. A veszteségek a magas színvonalú, jó tartástechnológiájú szakosított telepeken nagyobbak, nyilván azért is, mert ezeken a környezet és a szervezet kölcsönhatásai miatt kényes az immunbiológiai állapot.
Az unió országaiban nagymértékben elterjedt a vírus. Nálunk először az 1990-es évek elején, a Dunántúlon mutatták ki külföldről származó állományokban. Az utóbbi évek esetei azonban inkább Kelet-Magyarországhoz kötődnek, de a magyar sertésállomány fertőzöttsége egyelőre jóval kisebb más uniós országokénál. Ugyanakkor a fertőzött állományok között vannak több ezer kocások is, tehát nem biztos, hogy a kisebb arányszám sokkal kisebb állatlétszámot fed.
A betegség behurcolásában a fertőzött, tehát már vírushordozó, de még tünetmentes vagy a betegségen átesett, vírushordozó sertések szerepe elsődleges. A fertőzött állat a kórokozót váladékaival (orrváladék, vizelet, ondó, bélsár) is üríti, de a fertőzés azonban leggyakrabban levegő útján, belégzéssel és termékenyítéskor, az ondóval terjed.
Pár napos lappangási idő után a tünetek az állat életkorától, a vírus erősségétől függően igen változatosak lehetnek. Olykor az állat tünetmentesen vészeli át a betegséget. Némelyik sertéstelepen a betegség jelenlétére semmiféle tünet nem utalt mindaddig, amíg egy korábban Magyarországon szintén ismeretlen vírus, a cirkovírus meg nem jelent az állományban. A betegség kártétele ilyen helyeken a legnagyobb.A betegség kimutatásának, az ellene való védekezésnek, a megelőzésnek még számos kérdése megválaszolatlan.