Üzenjük

Trombitás Imre, Agárd
Az oltóvesszőket november végétől január végéig fagymentes időben bármikor szedhetjük. A fagyérzékeny növények vesszőit korábban, a kevésbé érzékenyekét később, általában az első fagyok után szedjük. Hagyományosan december eleje erre a legjobb időszak, amikorra a hajtások már jól beértek, de a tartalék tápanyagok még szinte teljes mennyiségben jelen vannak. Az ilyen vesszők hosszan tárolhatók, jól erednek. Minél később szedjük az oltóvesszőket, annál inkább felélték a tápanyagaikat, így hamar kihajtanak, de a növekedésük már bizonytalanná válhat.

Juhász János, Maklár
A vadkörte magvetéséhez a magokat a már teljesen érett termésekből szedjük ki. Legjobb, ha megvárjuk, amíg a körte beérve magától lehullik a földre. Ilyenkor a termést kis kupacokba rakva vagy húsz-harminc centiméter vastagságban szétterítve továbbérleljük, amíg jól megpuhul. Mielőtt erjedni kezdene, a terméshúsból a magokat - a magházból is kibontva - kiszedjük, jól megmossuk, majd megszárítjuk. December végéig szárazon tároljuk, majd nedves homokba rétegesen elhelyezzük. Erre azért van szükség, mert a magokban a csírakezdemények még nem teljesen érettek, ehhez a vetés előtt még elengedhetetlen egy bizonyos nyugalmi időszak. A rétegezés alatt a magok már jól beérnek, márciusban szabad földbe, két-három centiméter mélyen, sorokba elvetve már jól csíráznak Mivel a vadkörte már csíranövény korában mélyre hatoló karógyökeret nevel, a 10-15 centiméteres csemetéket tanácsos alávágni, hogy elágazó gyökérzetük legyen.

Bagi Vince, Újszeged
A hagyományos mosószerként használt - erősen maró - hamulúgot a fahamu forrázatával nyerhetjük. Mivel a lúg tisztító hatása a káliumtartalomtól függ, az egyes fafajták hamujából eltérő erősségű lúg keletkezik. A gyümölcsfáknál erősebb lúg nyerhető a bükkfa hamujából, de egyes leírások szerint még annál is erősebb a kukoricaszár hamujából. Mosólúg készítésekor a hamuból először kirostáljuk a faszén maradványait. A tiszta hamu minden kilóját négy liter lobogva forró vízzel leforrázzuk, de óvatosan, hogy a gőzét ne lélegezzük be. Letakarva hűlni hagyjuk az elegyet, amíg a hamu a lúg aljára leülepedik. A letisztult lúg mélysárga színű, erősen maró folyadék. Csak védőkesztyűben dolgozzunk vele, és felcímkézett, lezárt üvegekben, gyerekektől elzárt helyen tároljuk. Az erősen zsíroldó hatású hamulúg a makacs szennyeződéseket is oldja, de ehhez hosszabb ideig (egy éjszakán át) ajánlott a ruhákat a meleg vizes oldatában áztatni. Mosás után nagyon alapos, többszöri öblítés szükséges, hogy a ruhákból eltávolítsuk a lúgban maradt szürke hamu maradványait.

Hígtrágya jeligére
Az istállózott állatok vizeletét és hígtrágyáját lehetőleg alommal felitatva kell kijuttatni a termőföldre. A közvetlenül kilocsolt hígtrágya ugyanis perzselő hatású, vízzel hígítva pedig, ha a nitráttartalma leszivárog az altalajba, szennyezi a talajvizet. Ezért a hígtrágyából szántóföldön hektáronként ötszáz liter a megengedett kijuttatható mennyiség, két-háromszoros hígításban. Szőlő és gyümölcsös talaját csak alommal felitatott hígtrágyával javíthatjuk. Az alom lehet szalma, fűrészpor, tőzeg vagy lomb. Másik kérdésére: mint írja, kertjében nagyon elszaporodott a futóka, és nem tud mit tenni ellene. Sajnos mi sem tudunk segíteni, hiszen futóka bármely futónövény lehet. Ilyen néven még a népi nevek jegyzékében sem szerepel egy bizonyos fajta. Ha megírná, hogy milyen a növény (szára, levele, virága és termése) vagy küldene belőle egyet, akkor használható tanácsot adhatnánk.