Üzenjük

Gy. M., Baja
A küldött sárgarépa- és petrezselyemgyökereken jól láthatók a gyökérgubacs-fonálféreg károsításának a tünetei. Az alig egy milliméter hosszú, színtelen testű - kedvező körülmények között gyorsan elszaporodó - kártevők szabad szemmel nem láthatók, de a gyökerek szívogatása nyomán kialakult jellegzetes tünetek - a szövetelhalások, a gyökerek elágazódása, torzult növekedése, valamint a répatesten elszórva a gombostűfejnyi fehér gyökérgubacsok - már egyértelműen a fonálférgek károsítására utalnak. Sokféle növényre ártalmasak, évente több nemzedékük van, kedvező körülmények között nagyon szaporák. Általában nedves, laza talajokban okoznak nagyobb kárt, különösen ott, ahol nem tartják be a vetésforgót. Kötött, száraz talajokban kisebb a kártételük. Ha azonban fertőzött növényekkel bekerültek a talajba, ott is több évig életképesek maradhatnak, csak nyugvó állapotba kerülnek, és várják az elszaporodásukhoz kedvező körülményeket. Ezt meg lehet előzni, méghozzá elsősorban a fertőzés tüneteit mutató növények azonnali megsemmisítésével (zárt komposztálásával vagy elégetésével). Fertőzött növénymaradványok a komposzthalomba vagy vissza a talajba nem kerülhetnek! A fonalférgek földlabdás növényekkel, fertőzött komposzttal vagy vízzel is bejuthatnak a talajba, ellenük a folyamatos megelőző védekezés a legeredményesebb.
Fonálféreggel fertőzött talajokon ajánlott a talajfertőtlenítő hatású, apró termetű, erősen illatos büdöske telepítése. E növény gyökérváladéka kelésre serkenti a fonálférgeket, de mivel táplálékot nem nyújt számukra, azok elpusztulnak. Ahol lehet, ott a teljes táblába, kisebb területen váltósoronként büdöske és a fonálféregre kevésbé érzékeny levélzöldségek (olajretek, pillangósok és fűszernövények) váltakozva kerüljenek. A fonalféregre érzékeny paradicsom, paprika, burgonya, uborka, káposztafélék és gyökérzöldségek néhány évig erre a területre lehetőleg ne kerüljenek! Fertőtlenítő hatású még a talajok meszezése és a talaj kötöttségének fokozása agyagőrleménnyel. Mindkét elvárásra megoldást ad, ha a talajba magas mész- és agyagtartalmú alginitet kevernek. Magas vízállású területeken ajánlott még - árokásással vagy drénezéssel - a talajvíz elvezetése.
Mindezek mellett a leghatékonyabb megelőzés a vegyes ültetés és a vetésforgó betartása. Ilyen körülmények között sokkal ritkább a fonalférgek károsítása.
{p}
Tehénsajt jeligére
A különféle sajtok előállításához részletes és korszerű útmutatást ad Molnár Lajos A sajtkészítés ABC-je című könyve, amely a közelmúltban jelent meg. A könyv a kiadónál (Gaia Alapítvány, 2193 Galgahévíz, Fő u. 87.) vagy mezőgazdasági könyvesboltokban vásárolható meg. A sajtokhoz és más tejtermékekhez szükséges oltóanyagokat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Tejgazdasági Kísérleti Intézete (9200 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 24., telefon: 06-96/219-870) állítja elő és forgalmazza. Itt az oltóanyagok nagy választékban, kis és nagy tételekben egyaránt megvásárolhatók, illetve megrendelhetők.

K. Sándor, Szentiván
Borászati szaküzletekben kapható a Derolin ásványi derítőanyag, amely a borban elkeverve magába szívja az idegen ízeket és anyagokat. Penészes ízű borok javításával is lehet vele próbálkozni úgy, hogy a bort egy tiszta hordóba átfejti, Derolinnal alaposan elkeveri, majd letisztulás után nyílt fejtéssel egy másik tiszta hordóba átszüri.
A penészszag megszüntetésére egy talán hatékonyabb, a XIX. század közepén leírt, hagyományos eljárást is szeretnénk ajánlani: "Tegyen az ily beteg hordóba az nyavalya elűzése végett kétszer annyi törkölyt, mint rendesen. Ezen törköly a szagot, kellemetlen ízt lefelé vonzza. Fölül pedig egy forró kenyeret tegyen a hordó szájára, fenekén vágván egy akkora lyukat, hogy a hordó szájára illjen, és fölfelé szívhassa és magába vehesse a rossz szagot vagy ízt. Néhány nap múlva fejtse le borát, s nem fog ráismerni."