A Csaba gyöngye atyja

Stark Adolf sok helyen megfordult az akkori Magyarországon, mígnem vaskereskedőként Békéscsabán telepedett le. Évek hosszú során át képezte magát, és professzionista szőlész-borász lett, hiszen mintegy háromszáz szőlőfajtából állt a gyűjteménye. Olyan csodálatos szőlőfürtöket termesztett, hogy sorra kapta meg a nagy európai versenyeken a különböző érmeket.
A neves borász személyesen is találkozott a korszak legjelentősebb szőlőnemesítőjével, Mathiász Jánossal, akinek a kecskeméti kertjéből kapta meg a Bronnerstaube szőlő fürtjeit. A bogyókból összegyűjtötte a magvakat, és elvetette őket. A kikelő szőlőpalántákból született új fajták közül kiemelkedett az a magonc, amelyikből hihetetlenül korai érésű szőlő született. Az 1900-as esztendőben már le is írták ezt a korai, muskotályos ízű fajtát, és Csaba gyöngyének nevezték el. Mathiász János is szaporította az újdonságot, és 1909-es fajtajegyzékében részletes fajtaleírást közölt róla. Ebben a kiadványban egyértelműen Stark Adolfot jelöli meg mint nemesítőt.
A sors iróniája, hogy a szakma mégis Mathiásznak tulajdonította ezt a fajtát, és 1984-ig jellemzően ez a megállapítás szerepelt a szakirodalomban.
Dedinszky Gyula evangélikus lelkész nyomozta ki az igazságot, és 1984-ben megjelent könyve bizonyította be egyértelműen, hogy Stark Adolf a Csaba gyöngye "atyja". Kozma Pál akadémikus is ebben az értelemben tartott előadást Stark Adolf születésének százötvenedik évfordulóján, 1984-ben.
Az idei békéscsabai kolbászfesztiválon láthatta a nagyközönség Sicz György kertészmérnök kiállítását, amelyet Stark Adolf tiszteletére rendezett, és emléket állított a Csaba gyöngyének.
Ez a fajta világmárka igazi hungarikum. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő ezt üzente a város kertészeinek, kertbarátainak: "Békéscsaba feladata az, hogy megőrizze Stark Adolf és a Csaba gyöngye jó hírét. Évről évre Csaba gyöngye csemegeszőlő- és borversenyt lehetne rendezni. Békéscsaba a kolbászról is híres, de lehetne a Csaba gyöngye városa is. Nemzetközi borverseny révén az idegenforgalom gyöngyszeme lehetne a város. A Magyar Posta személyes bélyegmozgalma kapóra jöhetne, hiszen Stark Adolfról festmény is fennmaradt. A nemesítő arcképe és a Csaba gyöngye szőlőfürt együtt, egy bélyegen olyan specialitás, ami a bélyeggyűjtőket is oda vonzaná, a bélyeg pedig mint követ elvinné ennek az igazgyöngynek a jó hírét szerte a világba."
Sicz György azt tervezi, hogy a kiállítást elhozza Budapestre is, hiszen 104 év óta nem tudott senki a világon a Csaba gyöngyénél korábbi szőlőt előállítani. Óriási kincs ez, amelyet nem lehet eléggé megbecsülni.