Földi almát cukorbetegnek

Szerte Európában az éhínségtől mentette meg a lakosságot, minthogy az évelő növény 5-6 centiméter vastag, 6-9 centiméter hosszú gumói károsodás nélkül telelnek át a földben. A szélsőséges körülmények között, árnyékban is jól fejlődő növény értékét időközönként újra és újra felfedezik, és bár a nemesítésben száznegyven fajta is szerepelt, mégsem tudott jelentőségének megfelelő mértékben terjedni, pedig ha egyszer eltelepítik, kiirtani sem lehet, évtizedekig megmarad.
Erdészek, vadászok szorgalmazzák telepítését, hogy legyen a vadaknak a hó alól kitúrható táplálékuk. Van, akinek a földjén kéretlenül is burjánzik, és olyan is, aki az Erdélyben "földi almá"-nak nevezett csicsókát cukorbeteg lévén termeszteni kívánja a burgonya (a pityóka) pótlására. Bár a burgonyának nem rokona, ugyanúgy fogyasztható, nyers salátákban előnyös édeskés ízét sózással módosíthatjuk. A nyers saláták többi összetevőjéhez legutoljára adjuk hozzá a lereszelt csicsókát, így érik kellően össze az íze.
A gumóiban levő poliszacharidok (inulin, levulin) megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, mivel javarészt gyümölcscukorrá, fruktózzá alakíthatók át. Az inulin, amely a növény számára igen fontos tartalék tápanyag, könnyen kivonható meleg vízzel, majd hidegen vagy alkohol hatására kicsapódik. Diabetikus készítmények előállítására, csecsemők, betegek táplálására kiválóan alkalmas.
A csicsókagumó 25 százalék szárazanyag mellett 1,7 százalék nyers fehérjét és 19 százalék keményítőt tartalmaz. Az őszi leveles szár 22,1 százalék szárazanyag mellett 2,5 százalék nyers fehérjét és 15,3 százalék keményítőt. Takarmányozásra a szár és a gumó egyaránt használható. A már fásodásnak induló szár silónak, szilázsnak jó, míg a zsenge közvetlenül nyersen takarmányozható. Elsősorban lovak, juhok, kecskék fogyasztják szívesen.
Kizárólag gumóról szaporodik, 50-60 cm-re egymástól 7-8 cm mélyre, fészekbe ültetjük, mint a burgonyát. A napraforgóhoz hasonló, de jóval kisebb virágzatát nyár végén, ősszel hozza. A gumó 8-10 Celsius-fokos talajhőmérsékleten indul sarjadásnak. Októberben kezdhetjük a szedését, tíz méterről 20-27 kilogramm termésre számíthatunk, tízszer annyira, mint amennyit elraktunk. De csak annyit szedjünk fel, amennyit felhasználunk, mert kiszedve összetöpped, a földben pedig a fagyos időt is jól átvészeli.
Gyors fejlődése folytán elnyomja a gyomokat, és mivel jelentős kártevője nincs, biominőségű csicsókát is előállíthatunk. Szépségápolásra is használják: spenóttal keverve nagyon száraz, hámló, repedezett bőrre pakolásként.
Sokorópolányban a Doktorics pékség kenyeret készít csicsókából. Csicsókapogácsát az alábbi módon készíthetünk.
Húsz dkg áttört, főtt csicsókát 30 dkg liszttel, 10 dkg margarinnal és fél deci tejben megfuttatott 1 dkg élesztővel, 1 dkg sóval összegyúrunk egy egész tojással. Egyórányi pihentetés után vékonyra nyújtjuk a tésztát, többször meghajtogatjuk, majd 1 cm vastagra nyújtva pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, megkenjük tojássárgájával, durvára vágott dióval meghintve középmeleg sütőben megsütjük.