Üzenjük

Dr. Draskóczy József, Tamási
A lilahagyma a vöröshagyma egyik nemesített fajtacsoportja. Az alapfajtól eltérő héj- és hússzíne mellett jellemző rá, hogy kevésbé csípős és kevésbé büdös, így kiváló salátahagyma. A hagymafélék csípősségét és jellegzetes szagát okozó allilszulfid-tartalom  azonban fontos tényezője a hagyma gyógyító hatásának: ha szegényebb benne, a gyógyhatás is mérsékeltebb. Általában a csípősség és a hagymafajták szárazanyag-tartalma is egyenes arányban vannak, ezért a csemege- és salátahagymák friss fogyasztásra, salátának vagy savanyúságnak kiválóak, de rövidebb ideig tárolhatóak.
A lilahagymának két fajtája ismert nálunk, mindkettő magról és dughagymáról szaporítva, házikerti termesztésre is igen alkalmas. A Braunschweigi tömör húsú, csípős ízű, viszonylag jól tárolható fajta, míg a hazai nemesítésű Tétényi rubin enyhén csípős, kellemes ízű, alig büdös, igazi salátahagyma. A vöröshagymára jellemző vitamin, ásványi anyag és gyógyító hatóanyagok - ha eltérő mennyiségben is - a lilahagymában is jelen vannak, fogyasztása tehát mindenképpen kedvező hatású. Étrendi hatás tekintetében a főzőhagymánál értékesebb, hiszen nyersen jobban megőrzi A-vitamin- és rosttartalmát, gyenge gyomrúak és diétán élők is fogyaszthatják. Antibiotikus hatása - ha humán szempontból kevésbé jelentős is - említésre méltó: a vegyes saláták tovább eltarthatóak, ha lilahagyma is van bennük.

Joó Béla, Újkenéz
A csonthéjas gyümölcsfákon (őszi- és kajszibarack, cseresznye, meggy, szilva) a mézgásodás csak tünet, amellyel szinte minden élettani vagy fertőzéses eredetű betegséget jelez a fa. A mézga egy enzim hatására a sejtfal lebontásából képződő váladék, amely természetes védekezésként lezárja a sérüléséket, így megakadályozza a seben keresztül a kórokozók bejutását. A csonthéjasok kedvezőtlen körülmények között is - mélyültetéskor, magas vízállású területen, vegyszerperzseléskor - mézgásodnak, ugyanígy moníliagomba vagy gutaütést kiváltó baktérium fertőzésekor. Utóbbi esetekben a kórokozók behatolásának helyét is jelzi a mézgakiválás. Ugyancsak mézgásodás hívhatja fel a figyelmet a kéregrepedésekben áttelelő kártevők, valamint a fatörzsben és a vastagabb ágakban rágcsáló kéregmolyok jelenlétére. Mindezek alapján a mézgásodás csak a kiváltó okokkal együtt szüntethető meg.
Másik kérdésére: Az őszibarack káliumigényes növény, de a káliumtúltrágyázás a mész felvehetőségét gátolja. Többek között ezért sem ajánlhatjuk a fahamu lúgjával mint kálilúggal végrehajtott  permetezést még a fák nyugalmi időszakában sem. A másik érv, ami a fahamuval történő permetezés ellen szól, hogy ásványi összetétele - a fa fajtájától és a termőhelytől függően - igen eltérő lehet, és nem megfelelő hígításban az erős lúg perzselést okozhat. A fahamut mint káliumműtrágyát azonban a talajra ki lehet szórni. Még jobb a komposzthoz keverni, vagy - a káliumtúladagolás megelőzésére - szerves trágyával együtt kijuttatni, mivel annak humusztartalma megköti a felesleges tápelemeket. Értékesíthető a fahamu a törzs erősítésére és fagyvédelemre készített fakenet adalékaként is. Elkészítéséhez 5 kg agyagőrleményt, 3 kg marhatrágyát, 0,5 kg kőport, 0,5 liter zsurlófőzetet és 0,5 kg fahamut jól elkeverünk 10 liter meleg vízben. Az elegyet fagymentes, napos időben - lehetőleg délelőtt, hogy a kenet estig megszáradjon - ecsettel felhordjuk a törzsre és a vastagabb vázágakra. Tapasztalat szerint a fakenet táplálja és erősíti a fát, rugalmassá teszi a háncsot, ezzel védi a törzset a késői fagyok kártételétől, vegetációs időben pedig a kártevők és kórokozók kártételétől.