Kurzusok a Fröccsakadémián

"Fölfelé megy borban a gyöngy / Jól teszi / Tőle senki e jogát el / Nem veszi."

Házunk tájaPethes József2005. 02. 18. péntek2005. 02. 18.
Kurzusok a Fröccsakadémián

Vörösmarty Mihálytól származik az idézet: a költőt úgy megragadta az első fröccs élvezete, hogy rögvest versbe foglalta. Fáy András fóti borospincéjében történt mindez 1842-ben. Történelmi pillanat: itt mutatta be Jedlik Ányos a találmányát, a szódavizet, amelyet azonnal bele is spricceltek a helyi savanykás borokba. A végeredményt spriccernek nevezték el, ami nem tetszett Vörösmartynak, helyette ötölte ki a fröccs szót.
Aki ezt eddig nem tudta, megtanulhatja a Fröccsakadémián, amelyet az Országos Szikvízkészítő Ipartestület tart olyan, népszerű előadók közreműködésével, mint például Benke Laci bácsi szakács vagy Laisz András mixer. Deák László ipartestületi elnök szerint erre a felvilágosító kurzusra azért van szükség, mert a fiatalok közül sokan nem ismerik a fröccsöt, az italt, amely nem olyan káros az egészségre, mint a többi alkohol. Éppenséggel egészséges, mert a szódavíz megfelel a legmodernebb táplálkozástudományi követelményeknek, nincs benne tartósítószer, sem pedig mesterséges adalékanyag. Nem hizlal, bárki fogyaszthatja. A múlt században a szódavíz a gasztronómia szerves részévé vált, hazánk szódavíz-nagyhatalom lett. Tízezer ember dolgozik az ezerötszáz szikvízkészítő kisüzemben.
A bor és a szódavíz más és más arányú keverékének különböző az íze, némelyikhez legenda, érdekes történet fűződik. A fröccskultúrát olyan híres emberek is népszerűsítették, mint Deák Ferenc és Krúdy Gyula, aki egy deci szódával "nevettette meg" kilenc deci borát. Szegeden divatba jött a vörösbor és a pezsgő fröccsöntése, a málnás fröccs pedig a Borsszem Jankó újság szerkesztőinek ötlete volt. A túl savanyúnak ítélt s ezért málnaszörppel feljavított fehérborokhoz adtak szódavizet, ami még napjainkban is divat bizonyos ferencvárosi kiskocsmákban. A sok híres ember között nem szabad megfeledkezni Márai Sándorról sem, aki a Magyar borok című művében ezt írja: "A magyar megtanulta és feltalálta a fröccsöt, ami a hosszú élet titka."
Az író szerint csak a jó kocsmáros ismeri a házmester vagy a hosszúlépés titkát - a Fröccsakadémián mindenki elsajátíthatja. Deák László a titkokról annyit elárult, hogy fontos a jó minőségű bor. Ne higgye senki, hogy lőréből csodát lehet csinálni. A langyos fröccsöt nem szereti senki igazán, a túlhűtött bornak pedig elvész íze, illata, zamata. A szódavizet legfeljebb 8-12 Celsius-fokosra szabad hűteni, mert alacsonyabb hőmérsékleten a vízben "elbújik" a szén-dioxid, és így kellemes csípőssége nem érezhető, sőt lehet, hogy ki sem jön a palackból. (Akinek pedig ennyi sem elég a fröccstudományból, fellapozhatja a Fröccslexikont.)
A szikvíz az uniós csatlakozással egy időben elnyerte a "garantáltan hagyományos és különleges termék" tanúsítványt, és bekerült a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti értékei közé, hivatalosan is hungarikummá vált. A tanúsítvány mellé védjegyet is kapott az FVM-minisztertől, amit hamarosan a szikvizes palackokon láthatnak a fogyasztók. A védjegyet azok a magyarországi szikvízkészítők használhatják, akik megfelelnek a magas minőségi követelményeknek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek