Aranylabda: Rodriék csalásáról beszélt egy szavazó újságíró
origo.hu
A sokéves hőmérsékleti átlag alapján január első fele a leghidegebb időszak, ami az idén pluszfokokban jelentkezett. Január 20-tól kezdve egyre inkább a téli fagyos időjárás volt a jellemző, majd január 25-től országos havazás kezdődött.
A növényállományok eddig jól teleltek, fagykárról nem érkezett jelzés. A hótakaró védelmet nyújt a növényeknek, így remélhetőleg a tél második felére jelzett kemény hideg időjárás következtében sem fognak károsodni az őszi vetések. A gyümölcsfák viszont kevésbé védettek a fagyok ellen, különösen a csonthéjasok (őszibarack, kajszi, mandula), ezért ezek metszését hagyjuk legkésőbbre, amikor már elmúlik a téli fagyveszély. Az időjárás enyhülésével folytathatjuk az almafák metszését. Azokban a kertekben, ahol az utóbbi időben ismét felszaporodott a kaliforniai pajzstetű, védekezzünk olajos készítményekkel. A kártevő elleni védekezés alapja a szakszerű metszés, amellyel biztosítjuk, hogy a lombkorona még júliusban, augusztusban is szellős maradjon. A pajzstetű a fák törzsén, vázágakon lárva alakban telel, ezért lemosó permetezéssel jelentősen gyéríthetjük ezt a veszélyes kártevőt. Az almafalisztharmat minden évben súlyosan veszélyezteti az almafákat. Különösen fogékonyak a lisztharmatra a Jonatán fajtakörbe tartozó fajták. Az elmaradt tápanyag-utánpótlás és a helytelen metszés fokozza a lisztharmatfertőzés kialakulását. A kórokozóval erősen fertőzött vesszővégeket vágjuk vissza.
Az utóbbi 10-15 évben egyre többször jelentkezett a csonthéjasokat (meggy, kajszi, őszibarack, mandula) súlyosan fertőző moníliás betegség. A betegség legjellemzőbb tünete a virágok elbarnulása. A vesszőkön nyíló virágok úgy néznek ki, mintha leforrázták volna őket. A gomba később behatol a vesszők, gallyak, idősebb ágak belsejébe, ami végül a fa pusztulását okozhatja. A kórokozó fertőzött terméseken, összeaszalódott gyümölcsmúmiákon, fertőzött vesszőkben, gallyakban telel át. Ha az ősszel nem távolítottuk el a fertőzött részeket, gyümölcsmúmiákat, a rezes lemosó permetezés elvégzése előtt mindenképpen tegyük meg. A metszések során képződő sebeket sebkezelő készítményekkel (Fabalzsam, Fadoktor, Fagél, Faplaszt) zárjuk le. A beteg növényi maradványokat vágjuk le, ne komposztáljuk. A tél végi, kora tavaszi lemosó permetezéssel az egész évi növényvédelmünket alapozzuk meg. Az almatermésű gyümölcsfáknál (alma, körte, birs stb.) a következő betegségek elleni védekezésnél indokolt a lemosó permetezés: tűzelhalás, varasodás, lisztharmat, baktériumos és gombás ágelhalás. Csonthéjasoknál: monília, tafrinás levélfodrosodás, gnomóniás betegség, sztigminás levéllyukacsosodás, baktériumos és gombás betegségek. A lemosó permetezéseket egyszer feltétlenül el kell végezni, de egy második kezelés nagymértékben megnöveli a hatékonyságot. Először a fák nyugalmi állapotában védekezzünk, másodszor, amikor az adott kultúrában még be lehet avatkozni (alma - zöld bimbós, cseresznye, meggy, szilva - fehér bimbós, kajszi - piros bimbós, őszibarack - rügypattanás állapotában). A kijuttatott permetlé mennyisége nagy legyen, hogy a hatóanyagok a repedésekbe is eljussanak. A permetezéshez lehetőleg olyan rézkészítményt alkalmazzunk, amellyel könnyen, gyorsan elkészíthető a permetlé.
origo.hu
borsonline.hu
travelo.hu
hirtv.hu
teol.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
mandiner.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
origo.hu