Cukor helyett mézzel

Tóth Péter 1987-ben négy méhcsalád birtokában állt munkába. Sümegen, édesapjával közösen gondozott méhészetük azóta százötven családot számlál. Tóth Péter most a méhészeti szaktanácsadói hálózat vezetője. A hálózatot az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) bábáskodásával kialakított magyar méhészeti nemzeti program keretében idén áprilisban hozták létre, többek között a méhészkedés uniós támogatásainak megszerzése céljából. A szakember először a növényvédőként tevékenykedett, majd dolgozott a falugazdász-hálózatban, legutóbb pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Veszprém megyei kirendeltségénél.
Sümegi méhészetéről szólva elmondta, hogy a tél enyhén kezdődött, ám későn és keményen végződött. Így a március közepén szokásos méhészeti munkák két-három hetet csúsznak. A méhcsaládok tavaszi átvizsgálásakor derül ki, mi történt télen a kaptárakban.
Néhány családnál ellenőrző védekezéssel tesztelik a varroaatka-fertőzöttséget. A kaptár alján lévő papírra hullt élősködők számából következtetnek rá, milyen atkasűrűséggel telelt át az állomány, szükség van-e beavatkozásra. A Tóth-méhészetben a kökény virágzásához igazítják az imént említett gyorsvizsgálat utáni második kaptárbontást. Ekkor rakják az alacsony keretes rakodókba a felkarcolt, tehát megnyitott sejtű mézes lépeket. A családok fejlődéséhez, a fiasításhoz ebből nyerik az energiát, a fehérjét pedig a fűz virágairól hordják a méhek. Nagy versenyfutás zajlik tavaszonként. A tét nem kevés: a méhlegelő, azaz a repce- és főleg az akácvirágzás idejére elég népesek, kellően erősek lesznek-e a méhcsaládok.
- A méhészeti nemzeti fejlesztési terv megvalósításának első lépcsőjében velem együtt huszonegy méhészeti szaktanácsadó térképezi fel megyénként az ország méhészetét - mondja Tóth Péter. - Az államigazgatási, uniós és piaci ismeretek egyaránt elkelnek, hiszen olyan kérdésekre kell válaszolniuk, hogy például a gabonához vagy a húsmarhához képest miért kevésbé védett termék az Európai Unióban a méz. A jelenlegi nyomott árak bennünket különösen érzékenyen érintenek, ennek okaira is kíváncsiak a méhészek. Ha mézünk eredetét a méhlegelőtől a kaptáron át egészen a fogyasztókig képesek lennének igazolni a magyar mézszállítók, akkor bizonyára magasabb árakat érhetnénk el. Feladatunk tehát az eredetvédelem kiharcolása és uniós érvényesítése.
Ezentúl a kaptárak számozásával nyilvántartásba veszik a hazai méhállományt. Ez egyrészt védelmet nyújt a méhlopások ellen, de ennél sokkal nagyobb a jelentősége a számozott kaptárakban termelt méz azonosíthatóságának, ami az eredetvédelemben sokat segíthet.
Terveik között szerepel még a méhészek tájékoztatása az uniós pénzforrásokról, és néhány hazai élelmiszeripari céget arról szeretnének meggyőzni, hogy cukor helyett egészséges magyar mézzel édesítsék termékeiket.