Elfagytak az oltványok

Budaörs határában, a Madár-hegyen együtt sétálunk Kissné Szabó Fruzsinával, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének (MAKERT) elnökével a szabad gyökerű gyümölcsfák között. Megtudom tőle, hogy a tél súlyos károkat okozott a fagyra érzékenyebb gyümölcsfajok oltványaiban ott, ahol a faiskolákban dolgozók nem tárolták a növényeket megfelelően.

Házunk tájaBozsik József2005. 04. 08. péntek2005. 04. 08.
Elfagytak az oltványok

Vannak olyan telepek, például a dél-alföldi térségben, ahol az őszibarack oltványok teljesen megfagytak. Érdemes alaposan megnézni a kajszicsemetéket is, nem beszélve a manduláról. Ez a három gyümölcsfaj a legérzékenyebb, valamint a szőlő. Oda kell figyelni arra, hogy életképes szaporítóanyagot vásároljunk. A duzzadt, fényes rügyek az életet hirdetik, a beszáradt, matt színű rügyek már a halálról adnak számot.
Az ültetésnek nagyon fontos alapszabályai vannak, amelyeket nem szabad sohasem elfelednünk. Az első a talaj előkészítése, az ültetési gödör mérete - nem szabad spórolni vele, legalább hatvanszor hatvan centiméteres nagyság kell. Ha parányi mélyedést vágunk, az olyan, mintha szűk cserépbe kényszerítenénk a növény gyökereit, és ha beütköznek a gödör szélébe, akkor leáll a növekedés. A gyökerek végéből le kell vágni egy-két centiméternyit, amíg a metszésfelülete egészséges fehér színű nem lesz. Ültetéskor a fa gyökerét mártsuk agyagpépbe, amelybe csipetnyi gombaölő szert is tegyünk, hogy elkerüljük a gyökérpenészesedést és a kiszáradást. A gyökerekhez tapossuk be a talajt, ezt követően iszapoljunk, de az iszapolás után már nem szabad taposni a földet, mert ezzel a rögök közül kiszorítanánk a levegőt. Akármilyen hihetetlen is, de a gyökereknek nemcsak vízre van szükségük, hanem levegőre is. Cseresznye, meggy ültetése esetén érdemes talajfertőtlenítő szert is adagolnunk a gödörbe, mert a cserebogárpajorok előszeretettel rágják meg a sajmeggy alanyon álló csemetéket.
{p}
A növénynek étel és ital kell az erőteljes növekedéshez. Az italuk: a víz, az ételük pedig: az érett szerves trágya. A szarvasmarha és a ló trágyája nem éget, ellenben a sertésé, a baromfié és a juhé veszélyes lehet, ha közvetlenül érintkezik a gyökérzettel. Kecskemét határában hatvanszázalékos fapusztulást okozott egy fiatal őszibarackosban az, hogy a sertéstrágyát közvetlenül a gyökérzethez tették.
Az erős fagy, amely márciusban sújtott le a növényekre, az örökzöldeket sem kímélte - ezt már Váradi Éva mondja el Dunavarsányban. A fagyalok örökzöld lombja erősen barnára színeződött, de szerencsére a rügyek épek maradtak, így a konténeres dísznövények hamarosan megújulnak. A hagymás növények szakértője felhívta rá a figyelmet, hogy a fagyérzékeny gumós és hagymás növények szaporítóanyagának ültetési ideje még hátra van. A kardvirág és a dália kihelyezésével várni kell a fagyok elmúltáig.
Olvasóink kérdezték, hogy a hajtatott nárciszok, jácintok és tulipánok megmenthetők-e vagy az enyészetéi lesznek? Váradi Éva szerint alapszabály, hogy az elvirágzott növényt meg kell szabadítanunk a fejlődő terméstől. Ezt könyörtelenül le kell vágnunk, hogy a növény az erejét a hagyma fejlesztésére fordítsa. A cserepes hagymásokat azonnal ki kell ültetnünk a szabadba, csak ezzel menthetjük meg az életüket. A tápanyag-utánpótlásról és az öntözésről ne feledkezzünk el! Egy-egy jelkarót tűzzünk kedvenceink hagymája mellé, mert nyáron visszahúzódnak, és így akár el is feledkezhetünk róla, hová is ültettük egykor a szépséges növényt. A hagymákat érdemes háromévenként felszedni, a fiókhagymákat elválasztani anyjuktól, és nagyság szerint osztályozni. Az évenkénti hagymafelszedésnek nincs értelme, mert a hagymások a második-harmadik évben hozzák a legszebb virágokat.