Ha a juhok vakaróznak

A juhrühösség az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentkezik, különösen a téli istállóztatás végén, ha az tartási és takarmányozási hibákkal párosul (zsúfoltság, párás, ammóniadús levegő, hiányos takarmányozás). Ilyenkor akár járványszerű méreteket ölthet.
Nagy létszámú állományokat, vagyis azokat a juhtelepeket, amelyekben az elhelyezhető állatok száma legalább kétszáz, az Állat-egészségügyi szabályzat szerint folyamatos felügyelet alatt kell tartani. Ahol pedig ennél kevesebb állat található, minden év márciusában, áprilisában rühösségi vizsgálatot kell végeztetni, emellett valamennyi juhot évente egyszer (legkésőbb július 31-éig) gyógykezelni kell.
Már néhány nőstényatkával is behurcolható a betegség egészséges állományba. A fertőzés módja lehet közvetlen, amikor a rühös vagy látszólag még egészséges, de már fertőzött állatokról terjed át közvetlen érintkezéssel a társakra (például anyáról bárányra, együtt legeléskor, szállításkor, vásárok, kiállítások alatt). De terjeszthetik tárgyak, eszközök is. Az atkák természetesen a lenyírt gyapjúban is megtalálhatók (mintegy 16 napig maradnak életképesek). A betegség lappangási ideje néhány naptól néhány hónapig terjedhet.
Megfertőződés után három-négy héttel a bőr viszket, a juhok nyalják, rágják, harapdálják, tárgyakhoz dörgölőznek. A vakaródzás pontos helyére a nyáltól csapzott, összetapadt, kuszált, tépett, rongyos, elszíneződött  gyapjú hívja fel a figyelmet. A vakaródzás különösen intenzív éjjel a hodályban, meleg, párás körülmények között, vagy nappal, ha megáznak az állatok. A rühös juhok folyamatosan gyengülnek.
Hátráltatja az atkák fejlődését a napfény és a szabad levegő, ezért tavasszal, a legeltetés megkezdésével a tünetek enyhülnek, de gyógykezelés nélkül nem múlik el a betegség. A meleg bőrről lekerült atkák, peték a legelőn még négy, a hodályban hat hétig életben tudnak maradni. A fürösztés meg az oltás a betegség megelőzésének két módszere. A fürösztés legkorábbi időpontja a nyírás utáni 10-14. nap, amikor az esetleges nyírási sebek már begyógyultak. Célszerűbb azonban a nyírás után három-négy héttel fürdetni. Fürösztésre több készítményt is használhatunk, az oldatot mindig az utasítás szerint kell elkészíteni és az egészségvédő-óvó rendszabályokat be kell tartani. A rühgyanús állatokat 7-10 napos időközzel kétszer szükséges megfüröszteni. (A fürösztőfolyadék újabban veszélyes hulladéknak minősül, ennek megfelelően a környezetvédelmi szabályok szerint kell eljárni.) A fürösztéssel sajnos a peték nem pusztulnak el, ezért kényelmesebb, biztonságosabb, eredményesebb módszer lehet az injekciós kezelés. A készítmény kiválasztása és beadása az állatorvos feladata. Ma már van olyan készítmény, melynek hatása a rühatkák ellen hat hétig tart, így a kórokozó teljes ivari ciklusát, fejlődését lefedi, emellett egyidejűleg a belső élősködők (tüdő- és gyomor-bél férgek) ellen is hatékony. Egyetlen kezelés elegendő, bármely életkorban adható, még a vemhes állatoknak és a bárányoknak is.
A betegség megelőzésére az idegen állományból származó állatokat legalább harminc napig különítsük el. A juhrühösség egyébként emberre is átterjedhet.