Kerti tó vízinövényekkel

Alakját igazítsuk a környező térformákhoz, terepalakulatokhoz. A zegzugos és hullámzó formák (mint az amőba vagy vese alak) alkalmazása meggondolandó: természetellenes hatásúak, megépítésük is bonyolult. A zömök, szabályos mértani idomokat követő medenceformákat, így a négyzet, a kör és a téglalap alakúakat megépíteni is könnyebb, és viszonylag kevesebb anyag fölhasználásával nagyobb vízfelülethez jutunk.
Ha növények beültetésére alkalmas medencét készülünk létesíteni, ennek mélysége a telepítendő vízinövények igényétől függ, húsz centimétertől egy méterig terjedhet. Ha beérjük egészen kis medencével, egy félbevágott nagyobbfajta hordó vagy egy betonkád is megfelel erre a célra a földbe süllyesztve. Szélét a környező terepszinttel azonos magasságban elhelyezett terméskő lapokkal fedjük le. (A kőlap négy-öt centiméterre nyúljon túl a földbe ásott kád peremén.)
A két-három négyzetméternél nagyobb felületű kerti tavak megépítése nagyobb meggondolást, több előkészületet és jelentősebb anyagi ráfordítást igényel. Első lépésként ássuk ki a tó medrét, közben gondosan távolítsunk el minden szúró-vágó anyagot, ami megsértheti a szigetelést. A gondosan tömörített és simára egyengetett mederfenéken - különösen, ha kötött és köves a talaj - terítsünk el homokot öt centiméter vastagon. Ha kátránypapírral szigetelünk, a papírt két rétegben, keresztben és hosszában terítsük le a mederben és húsz centiméteres átfedéssel ragasszuk egymáshoz. A kátránypapírnál célszerűbb a fóliaszigetelés, alkalmazásakor hasonlóan járjunk el. A fólia elemeit hegesztéssel vagy műanyagragasztóval rögzítsük egymáshoz. (Hideg időben sérülhet a szigetelőanyag, csökkenhet a ragasztás hatékonysága, ezért ezt a munkát célszerű napfényes, meleg időben végeznünk.) Bármivel is szigetelünk, a szigetelőanyagot úgy szabjuk, hogy a széleken azonos magasságban, a vízszintnél húsz centiméternél magasabbra fölhúzhassuk a part alatt, hogy vízszintemelkedéskor vagy hullámzáskor se kerüljön víz a szigetelés alá. Legmegfelelőbb, ha (sovány) betonból peremet készítünk a medence köré, és ráragasztjuk a szigetelő fóliát.
A három-négy négyzetméternél kisebb, vízinövényekkel beültetett medencék nem igényelnek különösebb gépészeti berendezéseket, szerelvényeket. A növényekkel benépesített kis tavak vizét sem kell cserélni, mert ha kialakul a biológiai egyensúly, életbe lép az öntisztulás is, így jobbára csak az elpárolgott vizet kell pótolni.