Lóbab a disznóbab is

Egy székesfehérvári olvasónk írja: "Régóta keresek lóbabot. Gyermekkoromban nagyanyám sós vízben megfőzve adta nekünk csemegeként; igen finom, gesztenyeszerű íze volt." A lóbab - vagy disznóbab, laposbab (Viccia faba) - a bükkönyfélék közé tartozik. Értékes hüvelyes növény, nemcsak takarmányozásra, de étkezési célra is használható.

Házunk tájaGyőrffy Sándor2005. 04. 22. péntek2005. 04. 22.
Lóbab a disznóbab is

Ennek az ősidőktől termesztett növénynek homályos az eredete, származhat Ázsiából vagy Észak-Afrikából is. Már a Biblia keletkezésének idejében is ismerték. A férfiakat tiltották az evésétől, mert azt tartották, a magban élnek az ősök szellemei. A tilalom a nőkre nem vonatkozott, ezért termesztették is kertjeikben. A hazai termesztéséről először a soproni "boncihterek" adnak hírt, nevük a "bohnzüshter" (babtermesztő) szóból származik.
Évelő, lágyszárú növény, magvai nagysága szerint három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba a disznóbabok tartoznak, jellemző rájuk a 25-35 milliméter maghosszúság, illetve szélesség, a 8-10 milliméter vastagság és az 1001-2400 gramm közötti ezermagtömeg. Egyetlen hazai fajtájuk a Karácsony, emberi táplálkozásra nemesítették. A második csoportba a nagy magvú fajták tartoznak (12-20 milliméter hosszúság, illetve szélesség, 5-8 milliméter vastagság, 501-1000 gramm ezertömeg). Államilag elismert fajtái: Anka, Kisvárdai 22, Mirna és a Lippói. A kismagvúakra jellemző az 5-9 milliméter hosszúság, illetve szélesség, az 5-8 milliméter vastagság és az 500 g alatti ezermagtömeg. A csoport fajtái a Vica, a Nóra, a Minor és a Kisvárdai 29.
A lóbab igényes a jó talajra, mélyre hatoló gyökérzete révén feltárja a tápanyagokat. Nagy vízfogyasztása ellenére a hideg, pangó vizes talajokat nem kedveli. Nálunk tavasszal vetik, hidegtűrése a borsóéhoz hasonló. Zöldtrágyanövénynek tavasztól augusztus közepéig vethetjük, 24-50 centiméter sortávolságra. Mély, 8-10 centiméter vetőágyat igényel. A kifejlett növény mereven felálló, vastag, dudvás szára 100-160 centiméteres. A fürtvirágzat 2-9 fehér virágból áll, melyek májusban, júliusban nyílnak. Az illatos virágok csalogatják a méheket. A hüvelyek érése egyenetlen, az alsók érnek be legkorábban. A mag akkor csépelhető, ha nedvességtartalma eléri a 16-17 százalékot. Az ennél szárazabb magvak már sérülékenyek. Rendszerint július végén, augusztus elején érik. A kora reggeli, délelőtti órákban aratjuk, hogy a nagy melegben a hüvelyek ne pattanjanak fel.
Tároláshoz legfeljebb 13-14 százalékos nedvességtartalmúra kell szárítani. Termőképessége fajtától, időjárástól függően hektáronként 0,4 és 3 tonna között változik. Mivel körülbelül húszszázaléknyi fehérjét tartalmaz, értékes táplálék. Az arabok rendszeresen fogyasztják. A megtisztított, megmosott babot nyolc órán át vízben áztatva készítik elő. A megfőzött babot fejes vagy tépősaláta leveleire szedik ki, és karikára vágott paradicsomot is tesznek rá. Öntetként fokhagymapéppel, citromlével, sóval ízesített étolajat használnak. A pirított és megdarált babból kávét is lehet főzni.

Ezek is érdekelhetnek