Permet a gyümölcsvirágra

Csapadékos, hűvös tavaszi időjárás esetén egyes gombabetegségek súlyosan veszélyeztetik cseresznye-, meggy-, kajszi-, mandula-, őszibarack- és szilvafáinkat. Ezek közé tartozik a csonthéjasok moníliás betegsége (kórokozója a monilinia laxa), amelynek első számú célpontja a meggy, de az utóbbi időben a kajszit, az őszibarackot, a mandulát és a szilvát is károsította.

Házunk tája2005. 04. 15. péntek2005. 04. 15.
Permet a gyümölcsvirágra

Egyes gyümölcsökben a gomba a virágok elpusztításával közvetlen kárt is okoz, és a kórokozó a vesszőket, az ágakat is megfertőzi, ami a fa teljes kipusztulásához vezethet. A gomba járványszerűen akkor lép fel, ha csapadékos az időjárás a gyümölcsfák virágzásakor. Száraz időjárás esetén a fertőzés el is maradhat, de ha esős, ködös az időjárás, súlyos károk keletkezhetnek. A betegség elleni védekezésre már a telepítés előtt gondolni kell. Vannak olyan fajták, amelyek jól ellenállnak a betegségnek. (Erről faiskolákban kaphatunk felvilágosítást.) A telepítési hely kiválasztásánál kerüljük a fagyzugos, pangó vizes részeket. A fák térállása, a sorok iránya, a szellős lombkorona kialakítása meghatározó jelentőségű a betegség megelőzésében. Már a fiatal fákat is rendszeres növényvédelemben kell részesíteni. Metszéskor az idősebb fákról vágjuk le a fertőzött vesszőket, ágrészeket, majd gyűjtsük össze és égessük el őket. A beteg vesszőket nem szabad komposztálásra felhasználni! Az erős moníliafertőzés miatt szükségessé válhat a zöldmetszés. Ilyenkor el kell távolítani a tavasszal megfertőződött hajtásokat, vesszőket, mert enélkül a vegyszeres védekezés is kevésbé eredményes.
Az egész évi növényvédelmet meghatározza a bőséges lével elvégzett tavaszi rezes lemosó permetezés. Egy vagy két alkalommal is szerét ejthetjük, a kitavaszodástól függően. A virágzás a vegyszeres védekezés szempontjából a legkritikusabb időszak. A fertőző anyag már nagy tömegben van jelen, és csapadékos, ködös időjárás esetén óriási a fertőzésveszély. A védekezéshez célzott permetezések szükségesek. Az első permetezést már fehérbimbós állapotban végre kell hajtani, majd sziromhulláskor meg kell ismételni. Hogy a kettő között szükség van-e még egy védekezésre, az a virágzás hosszától, a növényvédő szerek hatástartamától és az időjárástól függ. Tekintettel arra, hogy a virágzáskor már rézkészítmények nem használhatók a perzselési veszély miatt, szerves hatóanyagú készítményekkel ajánlott védekezni.
A kontakt (nem felszívódó hatású) szerek a monília ellen közepes hatékonyságúak, ám egyéb levélbetegségek ellen (például a levéllikacsosodás ellen) is hatásosak. Ezek a készítmények gyorsabban lebomlanak, rövidebb a hatástartamuk, kevesebbe is kerülnek, mint a felszívódó készítmények. Erős fertőzés esetén persze mégis célszerű a drágább, de sokkal hatékonyabb felszívódó (szisztemikus) szereket alkalmazni. A virágfertőző monília ellen használható kontakt szerek hatóanyagai: kaptán, iprodion, mankoceb. Az önmagában vagy kombinációban használt szisztemikus készítmények hatóanyagai: karbendazim, tiofanát-metil, benomil, ciprodinil, tebukonazol, penkonazol, miklobutanil, procimidon, boszkalid.

Ezek is érdekelhetnek