Pusztított a fagy a szőlőkben

A hőmérséklet emelkedésével meginduló olvadás során a fagyott talaj nem tudta befogadni a jelentős mennyiségű csapadékot, ezért, főleg az Alföldön, több ezer hektárt öntött el a belvíz. A viszonylag egyenletesen hideg februári időjárás lényegesen nem befolyásolta az áttelelő kártevők egyedszámát, ezért gyors tavaszi felmelegedés esetén számolni kell korai megjelenésükkel. Ugyanakkor a téli fagyok az alföldi ültetvényekben már helyenként jelentős, negyven-ötven százalékos kárt okoztak az érzékeny őszibarack- és szőlőfajtákban. Főleg a nagyon fagyérzékeny csemegeszőlőkön figyelhető meg jelentős mértékű rügyelfagyás, ezért metszés előtt feltétlenül végezzünk rügyvizsgálatot, ennek figyelembe vételével határozzuk meg a rügyterhelést.
A meleg idő beköszöntével a gyümölcsösökben is sürgősen be kell fejezni a még elmaradt metszést. A munka szakszerűsége nemcsak a termés mennyiségére és a minőségére hat döntő módon, hanem az éves növényvédelmi munka eredményességére is. A megfelelően kialakított, ritkított, szellős lombkorona elősegíti az esők utáni gyors levélszáradást, nehezítve ezzel a gombabetegségek és járványok kialakulását.
Az el nem sűrűsödött korona belsejébe is könnyebben behatol a növényvédő szer, így hatásosabb a védekezés a megbúvó kórokozók és kártevők ellen. A metszés alkalmával ugyancsak fontos feladat a fertőzési forrásul szolgáló hernyófészkek és gyümölcsmúmiák eltávolítása a fákról. A csonthéjas gyümölcsfák az elmúlt évi moníliajárvány következményeit mézgásodással, kéregrepedésessel, vessző- és ágelhalással jelzik. A lombkorona e részei ismét fertőzési gócai lehetnek a betegségnek, eltávolításuk tehát rendkívül fontos. A lemetszett, lefűrészelt növényi részeket gyűjtsük össze és égessük el.
{p}
Az alma- és körtefa-varasodás áttelelő szaporítóképleteinek kialakulásához kedvező volt az őszi időjárás. Az ültetvényekben sok fertőző anyag szaporodott fel, elengedhetetlen a tavaszi rezes lemosó permetezés. Kéntartalmú szerek használatával csökkenthetjük az almafa lisztharmatfertőzését és az őszibarack tafrinás levélfodrosodását. A rézvegyületek és kombinációik használatával gátoljuk a csonthéjasok moníliabetegségének, valamint az almatermésűek tűzelhalás betegségének fertőzésveszélyét. A kénvegyületek és kombinációik főleg a lisztharmatgombákra, a levélfoltosságot okozó gombákra hatásosak, de jelentősen visszaszorítják az atkákat is.
Az olajos készítményekkel a fák kéregrepedéseiben megbúvó rovarkártevőket tudjuk jelentősen gyéríteni. A körtelevélbolhák évek óta a körteültetvények legjelentősebb kártevői. Az őszi időjárás többnyire kedvező volt számukra, rengeteg imágó vonult telelőre. A kártevő korai megjelenése idén is veszélyeztetni fogja az ültetvényeket és a házikerti körtefákat, de olajos kéntartalmú szerrel a megjelenő bolhák jól gyéríthetők. Szőlőben az atkák ellen rügygyapotos állapotban kéntartalmú készítményekkel védekezhetünk.