Tökgyökéren ülő dinnye

Óriásiak a dinnyetermesztés költségei, ezért igen lényeges, hogy minél nagyobb hozamot érjen el a termelő. Erre talált ki szokatlan módszert Mák János a Békés megyei Lökösházán.

Házunk tájaMolnár Lajos2005. 04. 15. péntek2005. 04. 15.
Tökgyökéren ülő dinnye

- Összesen öt hektáron termesztek a dinnyét, ebből két hektárt alagutas fólia alatt - magyarázza a gazda. - Az ideális az lenne, hogy csak négyévente kerüljön a dinnye ugyanarra a helyre, mivel megnőtt a fertőzés veszélye. Fölvetődött a kérdés, hogyan tudnám ezt mégis elkerülni? A tök a betegségekkel szemben a dinnyénél jóval ellenállóbb, és az sem elhanyagolható, hogy tökből egy hektáron jóval kevesebb tőszám szükséges. Míg a dinnyetövön körülbelül három kötés marad meg egy időben, addig a tökbe oltott dinnye ötöt is elbír.
Mák János megveszi a tök- és dinnyemagot, és márciusban mindkettőt külön-külön elülteti. Majd kelés után, kétleveles állapotban, elmetszi a tök szárát, beleilleszti a dinnyét, és a kettőt csipesszel összefogatja. Az eljárást mindegyik tövön meg kell ismételnie, ami igen időigényes feladat, de eredményes. Dinnyéből hektáronként hat-hétezer palántát szoktak ültetni, tökből a fele is elegendő. Míg korábban a nagyobb tőszám ellenére is egy-egy hektár nyolcszáz-ezer mázsát adott, addig most ezerkétszáz-ezernégyszáz mázsát takarít be, és ezek túlnyomórészt nagyméretű, tíz-tizenkét kilós dinnyék.
- A saját és a tökgyökéren nevelkedett dinnye között sem küllemre, sem ízre nincs különbség, miközben jóval többet terem - vallja Mák János. Az értékesítést nem bízza a véletlenre, évek óta bevált partnereknek szállít.
Mák János eredeti szakmáját tekintve forgácsoló, a termelőszövetkezetben dolgozott, de az tönkrement, s megélhetés után kellett néznie. Tíz éve dinnyézik. Azt tapasztalja, a dinnyetermesztés technológiája folyamatosan fejlődik. Ahogy az alagutas fólia használata is úgyszólván általánossá vált, úgy szerinte a dinnyeszár tökbe oltása is el fog terjedni.

Ezek is érdekelhetnek