Tűzrevalót termő szántóföldek

Régebben csak beszéltünk róla, mostantól kezdve pedig egyik szántóföldi növényünkké lép elő az energiafű. Elterjedése nem lesz rohamos, de országos vetésterülete évről évre növekszik, s optimális esetben öt év múlva elérheti a 150 ezer hektárt.

Házunk tájaPethes József2005. 04. 01. péntek2005. 04. 01.
Tűzrevalót termő szántóföldek

A növényben óriási fantáziát lát Geredy Péter gazdálkodó is, aki tavaly ősszel nyolc hektárt vetett a Szarvasi 1-es, államilag elismert fajtából. Az országban négy integrátor foglalkozik az energiafű termeltetésével, az egyik a Hangya Futura Rt., melynek területi képviselője is a ballószögi gazda, aki egyébként 300 hektáron folytat elismert ökológiai gazdálkodást. Földjeinek nagy része csupán 3-5 aranykoronás, reményei szerint viszont ez az igénytelen növény ott is jól fog teremni. Az energiafű bírja a szárazságot, hiszen gyökerei nagyon mélyre hatolnak.
Az agrárszakember szerint sok termelő rákényszerül, hogy a mostani gabona-túltermelés idején újabb, megbízhatóbb növények után nézzen. Az energiafű nagy előnye, hogy máris van piaca, hiszen az integrátorok tízéves termeltetési szerződést kötnek a termelőkkel, vállalva a felvásárlást, a hasznosítást. A gazdálkodóknak csak a telepítési költséget kell vállalniuk, ami 110-120 ezer forint/ha, viszont tíz évre szól, hiszen a növény évelőként addig biztonsággal termeszthető. A mostani tőkeszegény világban fontos tudni, hogy az AVOP-pályázatok között van egy olyan jogcím (a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése), melynek révén 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást lehet nyerni az energiafű telepítésére. Aki pedig ezzel a növénnyel próbálkozik, annak a továbbiakban is élénken kell figyelnie a pályázati lehetőségeket, hiszen a földalapú uniós támogatáson felül pénzekhez lehet jutni a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv programjaiból, például a szélerózió elleni védelemre vagy ökogazdálkodásra hivatkozva.
{p}
Az energiafűnek nincsenek betegségei, tehát nem kell permetezni, a nitrogénműtrágyát ki lehet váltani szervestrágyával. A hamarosan induló mezőgazdasági energetikai program keretében is lehet majd pályázni, hiszen a biomassza termelését kiemelten fogják támogatni.
A vetőmagellátás nem lehet akadálya április eleji vagy az őszi vetésnek, hiszen tavaly több száz hektáron fogtak magot. A növény termesztéséhez nem kell új beruházás, a meglévő vetőgépek, szálastakarmány-betakarítók és -bálázók megfelelnek erre a célra.
Az energiafű igazi hozamot a második évtől kezdődően ad, évente kétszer kell kaszálni, és átlagosan 15-20 tonna szárazanyagban kifejezett termésre lehet számítani hektáronként. Az évi költség körülbelül 50-60 ezer forint, erre jön a telepítés egy évre jutó 12 ezer forintos kiadása. Az idei 6 forintos kilogrammonkénti átvételi árral számolva 120 ezer forintos bevétel érhető el, de a haszonra még rájönnek a támogatások. Az átvételi ár várhatóan évente növekszik, követve a mindenkori gázárat, így a jövő évre már 8 forintot ígérnek.
Az energiafűből granulátumot készítenek, melyet egy hazánkban gyártott speciális kazánban égetnek el. A megrendelők között energetikai cégek, távhőszolgáltatók, kertészetek és önkormányzatok egyaránt vannak. A beruházás sokak számára azért vonzó, mert a növényből nyerhető energia a földgáznál 20 százalékkal lesz olcsóbb. Ennyi takarítható meg majd a családi házakban is, hiszen a tervek szerint kisebb kazánokat is fognak gyártani.