Üzenjük

Házunk tájaVeszelszky Éva2005. 04. 08. péntek2005. 04. 08.
Üzenjük

Tarlós Jenő, Vác
Egyetértünk olvasónkkal abban, hogy a meszes talajok savanyítása nem lehet követendő példa. Sajnos a szakirodalom sem hangsúlyozza kellőképpen, hogy az éghajlati viszonyok és a talajok alakulása szorosan összefüggenek. Csapadékos és öntözött területen ugyanis könnyebb a tápanyagok felvétele, ott a növények gyorsabban fejlődnek, de lazább szövetűek - betegségekre, szélsőséges éghajlatra érzékenyebbek - lesznek. A szerves anyagok (lehullott lomb, növénymaradványok) ilyen helyen gyorsan bomlanak, és könnyen felvehető, de ásványi anyagokban szegény - savanyú kémhatású -, laza termőréteg alakul ki. Dús növényzet fejlődik rajta. Ha azonban megszűnik a víz- és tápanyag-utánpótlás (az erdőt kivágják, szárazság következik be), a vékony termőréteget hamar felélik a növények, és elsivatagosodhat a terület. Ezzel szemben a meszes, kötött talajok általában dúsabbak tápanyagban, de annak felvétele nehezebb a növények számára. Éppen ezért az ilyen helyen fejlődő növények gyökerei erősebbek, mélyebbre nyúlnak, a növények tömörebb állományúak, edzettebbek, szárazságtűrőbbek és hosszabb életűek.

Tódor Benedek, Cegléd
A szakemberek nem ajánlják, hogy sertések almozásához fűrészport használjunk, mivel a folyamatosan túró sertés a fűrészport belélegezve tüdőgyulladást kaphat. Elejét vehetjük, ha inkább szalmával terítjük le vastagon a sertésólak aljzatát. Szarvasmarha- vagy lóistállóban azonban felhasználható almozásra a fűrészpor.
Krakkó Andor, Nagyhódos
A szőlő tavaszi oltásához az oltóvesszőket lombhullástól kezdve lehet szedni, de legkésőbb február végéig be kell fejezni. Általában december elején - Borbála-nap körül - van a legjobb ideje az oltóvesszők szedésének, de tavaly az enyhe időjárás folytán későbbre tolódott ez az időszak. Fontos, hogy a hajtásokat a szedés előtt már érjék kisebb fagyok, hogy a teljes nyugalmi állapot bekövetkezhessen. Ha túl korán szedik a hajtásokat, akkor azok még oltás előtt kihajtanak, ha túl későn, akkor már felélték tartalék tápanyagaikat. Mindkét esetben gyenge lesz az oltások eredése és vontatott az oltványok fejlődése, ezért az ilyen oltóvesszőket nem érdemes felhasználni.

S. Wladimir, Budapest
Idős fák mellé vagy kipusztult fák helyére nem tanácsos fiatal fát ültetni - különösen nem azonos vagy rokon fajt (például almafa közelébe almát, körtét vagy birset). A talajban ugyanis felszaporodnak a kártevők és kórokozók, amelyek az idős fák mélyebb talajrétegekbe húzódott gyökereit kevésbé károsítják, de a fiatal fák fejlődését erősen gátolják. Ugyanígy a tápanyagok felélése miatt a fiatal csemetéken a talajuntság jelei is mutatkozhatnak. Mindez megelőzhető, ha pihent talajba, megfelelő távolságra ültetjük az egészséges facsemetéket. Legjobb egy, de legalább fél évvel a telepítés előtt kiásni a fák minél nagyobb ültetőgödrét. Kedvező, ha az őszi vagy jövő tavaszi telepítéshez már most kinyitjuk a gödröket, hogy a nap fertőtlenítő sugarai, majd a téli fagyok jól átjárják őket, az eső mélyen átáztassa a talajt, és a gödör aljára elterített trágyát a csapadék bemossa mélyebb rétegeibe. Ilyen talajban az egészséges facsemeték gyorsan, erőteljes fejlődésnek indulnak. Ugyancsak javasoljuk, hogy a kivágott fák gödrét egy vagy legalább fél évig hagyja nyitva, miáltal a kimerült talaj feltöltődhet a természet éltető energiájával.

Ezek is érdekelhetnek