Beszűkült a csigapiac

Fenn a dombon, Tél utcai házánál szinte mindig nagy a forgalom, mert a hatvanhét éves férfi gyümölcsök és erdei termékek felvásárlásával foglakozik. Utóbbiak közül, egyedül a környéken, éti csigáéval.
- A csigaszezon hivatalosan április 15-én kezdődött és június 15-éig tart - mondja. - A tavaszi esőzések után bújik elő a föld alatt kitelelt csiga, az erdőt-mezőt járók akkor kezdik el keresgélni egy kis pénzkereset reményében. Amikor aztán a hímnős állat párt keres, majd lerakja tojásait, június közepétől már tilos a begyűjtés. Az idei szezon szárazsággal kezdődött, eddig alig tíz mázsát vettem át. Ha marad az eső, talán összejön még 20-25 mázsa. De volt már olyan év is, hogy 40-50 mázsát vettem át. Nem mindegy, milyen és mekkora a csiga. Mert az erdei-mezei éti csigán kívül van csíkos és sárga házú is, ami nem ehető. A nagysága is megszabott, három centiméternél kisebbet nem vehetek át, mert az még "növendéknek" számít. A csiga átvételi ára mindig változó. Nem én határozom meg, hanem az a nagy, több megyét is átfogó cég, amelyik kétnaponta tőlem is elviszi és exportálja. Amíg nem jönnek érte, speciális nyitott ládákban tároljuk őket, hogy be ne fulladjanak. Most éppen nyolcvan forintot fizetek egy kiló éti csigáért. Volt már persze több is, kevesebb is. Két éve, amikor alig leltek a környéken, száz forintot, annak idején, az induláskor meg negyven-ötven forintot adtam érte. Solt környékén a Teleki-kastélyt övező erdőben, a Duna-parton, gátak mentén, vizes csatornák sávjában található a legtöbb csiga. Nem könnyű munka a gyűjtésük. Helyismeret, szorgalom és hajlékony derék kell hozzá. Vannak visszatérő kuncsaftjaim, akik ötven-hatvan kilót is behoznak egy-egy alkalommal, de sokszor csak két-három kiló lapul a szatyrokban. Hogy őszinte legyek, szeretek csigával foglalkozni, megenni viszont nem! Egyszer a fiam csigapörköltet főzött a családnak. Állítólag olyan íze volt, mintha zúzából készült volna. Megértem én az olaszok, a belgák, a svájciak, a franciák vagy görögök ízlését, de inkább maradok a gulyáslevesnél és bodzapálinkánál.
{p}
- Magyarországon jelenleg évi kétezer tonna éti csiga begyűjtését engedélyezi a környezetvédelmi minisztérium. Azt is szigorú feltételekkel, melyeket a minisztériumi természetvédelmi felügyelőségek ellenőriznek - tájékoztatta lapunkat Pacs István, a gödöllői székhelyű Éti Csiga Terméktanács elnöke. - Tilos a már említett időszakon kívül és méretnagyság alatt csigát gyűjteni. A szabályok a hazai populáció védelmét szolgálják, a csiga ugyanis védett, bár az adott időszakban hasznosítható állat is. A mintegy 2600 hazai felvásárló telep működését a terméktanács fogja össze. A csigapiac, melynek klasszikus vevői a nyugat-európai országok, kissé beszűkült az utóbbi időben. Ennek egyik oka, hogy változtak az étkezési szokások, bár a minőségi éttermekben ma is első osztályú eledelnek számít a csiga. A nyolcvanas évek második felében még több ezer tonna csigát exportált Magyarország. A környezetvédelmi minisztérium legutóbb az állomány fennmaradása érdekében szabta meg a kiviteli mennyiséget, nálunk szerencsére nincs is gond a "csigalétszámmal". Hasonló korlátozások, tilalmak léptek és lépnek életbe számos környező országban is. Romániában, Szerbiában vagy Macedóniában például már veszélyesen megcsappant az éti csigák száma.