Elemes károk

Összetevői révén a szárazelemnek ugyanis valamennyi fajtája - legyen az ceruza-, gomb-, laposelem vagy fotóelem, mobiltelefon-akkumulátor - veszélyes hulladéknak minősül, mivel nehézfémeket tartalmaz. Az alkotóelemek közé tartozó kadmium kis mennyiségben is vérnyomásnövelő, belélegezve pedig nyálkahártya-károsodást okoz. A higany megtámadhatja a látóidegeket, a vesét, bénulást idézhet elő, az ólom elraktározódik a csontokban, főként a gyerekek testi-szellemi fejlődését hátráltatja. E veszélyes anyagok egy-három év alatt "kiszabadulnak", és súlyos károkat okoznak az élővilágban, ha kiszolgált elemeink szemétlerakóba kerülnek. Az időjárás viszontagságainak kitett lerakókban ugyanis a mérgező anyagok akadálytalanul szivárognak a talajba, az élővizekbe és a levegőbe. A hasznavehetetlen elemet soha ne ássuk és ne égessük el, élővízbe se dobjuk, hanem gyűjtsük elkülönítve! Tarthatjuk jól záródó, csavaros tetejű üvegben, fém- vagy műanyag dobozban, és gyűjteményünktől megszabadulhatunk a hulladékudvarokban, a lakossági gyűjtési akciókon, illetve elhelyezhetjük egyes közintézmények, iskolák, kórházak bejáratánál e célra elhelyezett, zöld elemgyűjtő ládákban.
De takarékoskodhatunk is az elemmel, ha a nélkülözhetetlen használati eszközeink beszerzésekor a mechanikus, napelemes vagy a hálózatról is működő változatot részesítjük előnyben. Elem vásárlásakor válasszunk kadmium- és higanymenteset, ezüst-oxidos gombelem helyett pedig lítiumtartalmút, esetleg vegyünk akkut, az ugyan kicsivel drágább, de akár ezerszer is újratölthető. A nagyobb tápigényű berendezések üzemeltetésére már alkalmatlan elemek nagyobb részét tovább használhatjuk kisebb fogyasztású készülékek működtetésére: a rádióból, magnóból kivett elemmel hosszú ideig működik még például a falióra, a távirányító, vagy a gyerekek kisautója.