Élő kert

Van, ahol termesztik

Házunk tájaGyőrffy Sándor2005. 06. 17. péntek2005. 06. 17.
Élő kert

Csohán, csolán, csilylyán néven is ismert a nitrogéndús talajon másfél méter magasra is megnövő vadnövény, a csalán. Sárga, kötélerős tarackokkal is terjed. Egy-egy jól fejlett tő két-háromezer szem magot is képes érlelni, és a széllel hatalmas területen elterjedhet. Előnyös tulajdonságai ellenére emiatt sorolják a gyomnövények közé.
Minden biokertben ott lenne a helye. Ha a hajtásokat virágzás előtt levágjuk (ekkor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot), megakadályozzuk a maghozást, és a tarackolást szintén korlátozhatjuk.
A növény gyógyászati, növényvédelmi előnyeit felismerve ma már több országban hozzákezdtek a csalán termesztésmódjának kidolgozásához. A kísérleti állomásokon termesztőberendezésbe, fóliaházba vetették. A hat-tíz nap alatt kicsírázott magvakból fejlődött növényeket a fűtetlen fóliaházban ötször öt centiméteres tápkockákban nevelték, majd a négy-öt hét alatt öt-nyolc centiméter magasságot elérő növényeket húsz-harminc centiméteres sorközökre ültették ki. A július elején kiültetett növényeket két alkalommal vágták, és 130-250 kilogramm nyers csalánt takarítottak be száz négyzetméterről. Ha száz négyzetméterre húsz kilogramm baromfitrágyát juttattak ki, húsz százalékkal több termést kaptak.
A csalán közismerten értékes tápláléka volt és maradt a baromfiudvar legkisebb tagjainak. Hajdanán kiskacsák, csirkék, pulykák részére gyűjtöttük kesztyűben a hajtásokat, és felaprítás után a korpa, dara közé keverve szórtuk eléjük. Szűkös időkben a csalánleves, csalánfőzelék fölkerült az asztalra is. A csalánból nemcsak zsákot, de szükségből még ruhának való szövetet is szőttek.
A népi gyógyászat a borban főtt, gyömbérrel ízesített csalángyökeret emésztési zavarok csillapítására ajánlja, de hurut ellen is jó. A leveléből főzött teát orrvérzéskor külsőleg borogatásra használták.
Hatóanyaga az urticol, a csersav, a mirigyszőrökön hangyasav, találhatók benne különféle sók és nyomokban vas is. A csípősségét okozó acetil-kolin és hisztamin sokféle betegség gyógyítására alkalmas hatóanyag, tőle ered a csalán sokoldalú felhasználhatósága.
Vizelethajtó hatása előnyös a reumás, köszvényes betegségekre. Gyakori alkotórésze különféle hajsamponoknak. Csalánhajszeszt tíz dekagramm apróra vágott levélből, egy liter víz és egy liter tízszázalékos bioecet félórás főzésével készíthetünk hajhullás elleni bedörzsölésre. Növények permetezésére egy kilogramm friss vagy húsz dekagramm száraz csalánból és száz liter esővízből készítünk permetlevet, két hét elteltével használhatjuk.

Csalánkrémleves
Hozzávalók: 15 dkg csalánhajtás, 15 dkg spenót, 5 dkg póréhagyma, 2 dkg liszt, só, szerecsendió, vaj vagy olívaolaj
A megmosott zsenge csalánhajtásokat és a spenótot leforrázzuk, majd leöblítjük hideg vízzel. A vajon vagy olajon megpirított póréhagymára rátesszük, meghintjük liszttel és vízzel felengedjük. Sóval, szerecsendióval ízesítjük, felforraljuk, majd szűrőn áttörjük. Tejszínnel dúsíthatjuk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek