Forgókeretes csodakaptár

Majd tíz éve annak, hogy az eredeti foglalkozására nézve könyvkötő, ám szenvedélyesen méhészkedő Kónya Lajos rábukkant egy érdekes információra. Egy szaklapban svájci kutatók a méhek veszedelmes ellenségének számító varroaatka szaporodásáról értekeztek. Fejtegetésükből kiderült: az atka tájékozódásának lényege a nehézségi erő. Önmaga ellen kellene hát fordítani a kártevő ösztönét - morfondírozott az Öttevényben élő férfi.

Házunk tájaT. Dögei Imre2005. 06. 03. péntek2005. 06. 03.
Forgókeretes csodakaptár

Régóta foglalkoztatta ugyanis, miként lehetne elhagyni vagy lényegesen csökkenteni a vegyszeres védekezést.
Egymásután két találmányt is kifejlesztett. Előbb a forgókaptárt, ám ez túlzottan bonyolultnak tűnt. Majd ezt továbbgondolva újabb változatot dolgozott ki, a gépesített forgófészek-keretes kaptárt. Itt már csak a fészek és vele együtt a fiasítás forog. Az atka pedig mindig a méhanya által már bepetézett, fedett fiasítás felső részére rakja a petéket, amelyek kikelve a méheken élősködnek. Ha azonban időnként mondjuk 180 fokkal elforgatják a kereteket, akkor oda a biztos tájékozódás, zavarba jönnek az atkák.
Könnyű ezt így végiggondolni, de megvalósítani már nem volt egyszerű. Nos, ehhez kellett az igazi ötlet: a négyszög alakú keretek helyett feltalálni a kör alakú, s így már könnyen forgatható keretet. A forgatás a méhészek másik nagy ellenségének számító rajzás, vagyis a túlnépesedett családok "megszökése" ellen is hatásos ellenszernek bizonyult, mert kirajzás előtt a méhek anyabölcsőt építenek, hogy abban maguknak "vezért", vagyis anyát neveljenek. Nekik is a nehézségi erő ad támpontot, hiszen a bölcsőt felülről lefelé építik. Csakhogy a forgatás miatt csupán az alapokig jutnak el. A vízszintesen álló lépeket, a "mézraktárakat" viszont szépen és hibátlanul kiépítik. Ám a forgatás hatására a kijáróhoz került aznapi mézkoszorút féltve, gyorsan felhordják a termést a fészek fölötti, hagyományos keretű mézkamrába. Megspórolják a méhész munkájának tetemes részét kitevő kaptárbontást és fészekrendezést.
{p}
Három éve még nem lehetett tudni, hogy világra szóló újítás lesz-e ez a módszer vagy csupán eggyel több lesz a számos, "enyém a legjobb" jelzővel illetett hazai kaptártípus. A feltaláló ugyanis nem vállalkozhatott a sokrétű szakismeretet igénylő fészekkeretes kaptár sorozatgyártására, viszont kereste azt a vállalkozást, amely üzleti lehetőséget lát abban.
Tavaly az Anivet Kft. fantáziát látott az öttevényi méhész módszerében, és a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokon be is mutatta a Kónya-féle forgófészkes kaptárt. Újdonságértéke alapján megkapta a kiállítás Magyar Állattenyésztésért Termék Nagydíját. Azóta számos fejlesztést hajtottak végre, s most már kész a korszerű, gépesített kaptár, amely egyedileg és negyvenes csoportokba szerkesztve, úgynevezett konténerekben vagy méhes kocsikban is alkalmazható.
A közelmúltban Öttevényben csaknem félezer méhész vett részt a gyártó által szervezett nemzetközi bemutatón. A honi méhészeken kívül tizenegy országból jöttek, hogy megnézzék az akkumulátorról meghajtott, 12 voltos motorral működő "csodakaptárt". Kónya Lajos elmondta, hogy a kezdeti idegenkedés után - minthogy a méhészek nem könnyen változtató emberek - egyre többen állnak mellé. A jelenlegi kedvezőtlen mézpiaci helyzet nem ösztönzi őket az átlagosnál drágább technológiai váltásra. Pedig az európai méz, illetve a méhészek versenyképességének javítására a gépesítés, az automatizálás jó lehetőséget kínálna. Legutóbb száz éve volt nagyszabású váltás, amikor a méhészetekben a kasokat kaptárakkal váltották fel.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek