Szamóca az út szélén

Gara István kertészmérnök házigazdaként ismertette azt a technológiát, amelyet a bakhátas, feketefóliás, ikersoros ültetésű szamóca fémjelez. Ezt a módszert olaszországi tapasztalatok alapján honosították meg. Egy-egy hektáron a költsége hárommillió forint. Korábban, az állami támogatások idején sok gazda termesztett ilyen módon szamócát, ám ma már nincs állami támogatás, így ez a világszínvonalú módszer is megtorpant nálunk. A kertész hangoztatta, hogy az olasz termelők precízek, pontosak. Például délután háromra szedik le a kért mennyiséget, és repülőgéppel nyomban szállítják a müncheni piacra. Ez már húszéves bevált gyakorlat.
Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára is ezt a pontosságot emelte ki, hiszen ez az alfája és ómegája a piaci versenynek. Megítélése szerinte a magyar gazdák teljesen szervezetlenül szállítják a szamócát a nagybani piacra, ezért túlkínálat esetén árzuhanás következik be. Azt mondja, saját magunk verjük szét a piacot, nem kell hozzá spanyol vagy marokkói eper. Jóllehet arra is volt példa, hogy dömpingáron érkezett Magyarországra görög szamóca, amit azonnal átcsomagoltak, és magyar szamócaként kezdtek árusítani. Ez ellentétes az Európai Unió szabályaival, és a magyar hatóságoknak az ilyen trükkök ellen erőteljesen fel kellene lépniük - véli a szakember.
A hazai hétezer tonnás termés igen csekély, fénykorunkban húszezer tonna földieper termett nálunk. A világon 3,2 millió tonna szamóca terem, ebből Európában 1,2 millió tonna (Törökország 130 ezer, Olaszország 154 ezer, Lengyelország 130 ezer, Spanyolország 260 ezer tonna szamócát termeszt). Nagy a konkurencia, és egységesek az európai árak. A profitért folytatott küzdelemben a spanyolok például marokkói "hídfőállásokat" építenek ki, mert az olcsóbb észak-afrikai munkaerő révén versenyképesebbek az olaszokkal szemben. Az elmúlt tizenöt évben a világ szamócatermesztése megkétszereződött, és ma már a túltermelési válság jelei mutatkoznak.
{p}
Ezt erősítette meg Benedek László gazdálkodó, az egyik legnagyobb hazai szamócatermesztő. Tapasztalatai szerint a hűtőipar és a tejipar sem lehet kitörési pont, ha a friss piac bedugul, mert kínai, spanyol és lengyel fagyasztott szamóca kapható százharminc forintért a nemzetközi piacon.
Antonio Ferraresi olasz szakember elmondta, hogy hazájában két-három év alatt harmincezer tonnával csökkent a termelés. A kitörést az olaszok új fajták köztermesztésbe vonásában látják, például a Marmoladával, amely ma már a magyar Nemzeti Fajtajegyzékben is szerepel. Csatlakozásunk óta természetesen a magyar gazdák is behozhatnak bármilyen korszerű fajtát az unióból.
Gara István és munkatársai jó néhány új fajtát elkezdek termelni próbaképpen, ilyen a Madeleine, a Clery és az Elsegarde, amelyek kitörési pontot adhatnak a magyar gazdáknak.
Hazafelé tartva két, az út mentén árusító őstermelő mellett is megálltam. Varga Géza elmondta, feleségével együtt már nyugdíjasok, és az eladott szamóca árát félreteszik, hogy abból fizessék a téli gázszámlát. Amikor 250 forint felett jár a benzin ára, amikor 160 forint egy tő palánta, nehéz sorsa van a földből élő embernek. Horvát Sámuel fiatal gazdálkodó bizakodik, hogy az idei év sem lesz rosszabb, mint a tavalyi. Az időjárás idén sok csapással sújtotta a szamócából élőket, de, mint mosolyogva elmondta, ha nem érné meg minden gond ellenére is, akkor nem árusítaná az út mentén a finom földiepret.
A krónikás ennek ellenére tudván tudja, hogy a magyar szamócatermesztés valóban az út szélére került, hiszen az aranykor ideje már két évtizeddel ezelőtt lezárult, amikor még húszezer tonna szamócát tudtunk eladni, és nem a hétezerrel vergődtünk.