Kutyaposta

A kutyahűséghez hasonlatosan a kutyairigység is legalább ilyen jellemző, a kutyák többsége bizony "irigy kutya"... A Kutyapostás szomszédja egyszer befogadott saját kutyája mellé egy addig kóborló négylábút, akit aztán nem tudtak leszoktatni arról, hogy elinduljon nap nap után a kerítésen keresztül élelmiszerszerző körútjára - de amikor délutánonként holtfáradtan megtért, lopott kiflivel, kolbásszal, azt mindig megosztotta a házbéli kutyabarátjával... Azt hiszem, ő lehetett az egyetlen nem kutyairigy...
- Tíz éve csak macskám van, mert sétáltatni kutyust már nem tudok, ám régebben "kutyában utazott" a családunk - kezdi levelét Bódi Tamásné Julcsi. - Előző cikkében szó esett a kutyatejről, amiről, ahogy írta, nem tudja, hogy miért is kapta a nevét. Nos onnan, hogy a szára megtörésekor tejszerű (keserű) nedv folyik belőle, amit minden gyerek legalább egyszer megkóstol, pedig a kutyának sem kell...
Aztán, írja, még az alábbi szólások jutottak eszébe: kutyakomédia (értelmetlen ok miatt keletkezett veszekedés, cirkusz, botrány), kutyavilág (a rossz, boldogtalan életre mondjuk: kutyavilágban élünk...), bizonytalan, mint a kutya vacsorája (ezt talán nem kell különösebben magyarázni, de  szomorú, hogy ez a hasonlat egyáltalán megszülethetett), kutyából nem lesz szalonna (alig hinném, hogy megváltozna ez az ember).
Az eb ura fakó már hosszabb kifejtést igényel. Általában úgy tudjuk, hogy az 1707-es ónodi országgyűlésen hangzott el a felkiáltás, amivel I. Józsefet fosztották meg a trónjától. Nagyjából azt jelenti tehát: ebnek parancsoljon eb, vagyis József nem a mi királyunk többé, hanem az ebeké... A fakó szó - 'fako'-nak vagy 'facko'-nak írták - komondort vagy valami kutyafélét jelentett.
A szónak nincs köze sem a lóhoz, sem a színéhez, azok közé a mondások közé tartozik, amelyekben az eb áll szemben a kutyával. Ilyesmik például: eb fél, kutya fél; csak eb a kutya; aki délig eb, kutya az délután is; eb fújja, kutya járja; ebmarásnak kutyaszőr az orvossága; ebsógor - kutya koma; egyik kutya, másik eb; eb apának kutya fia; eb szolga, kutya gazda.
És innentől ismét Bódiné: kutyafülét sem ér (ami semmit sem ér), viszont azt, hogy kutyafülű, általában kisgyermek kedveskedő megszólítására használjuk. (Varga Domokos könyve Kutyafülűek címmel a gyermekeiről szól). Egykutya (egyforma, ugyanolyan). "Hát így kutyafuttában ennyit sikerült összeszednem; a cikkeihez - és az újság egészéhez is - gratulálok, és további jó munkát kívánok" - ér véget a kedves levél.
Ami, jelenti büszkén a Kutyapostás, villanypostán érkezett, vagyis a szerkesztőség e-mail címére. S hogy büszkeségünk teljes legyen, örömmel adom hírül, hogy megszületett a [email protected] e-mail cím is, a "villanyon" kommunikáló kutyabarátok üzeneteit, véleményét, kívánságait ide is várom!
És akkor innen folytatjuk, de nem a következő számban, mert közben észre sem vettük, hogy vége a nyárnak, miközben a Kutyapostában még egy szó sem esett a kutyaszerelemről. Márpedig annak is szezonja volt (van és lesz, míg csak lesz kutyálkodás e földtekén)...