Óvakodjunk az orbánctól

A betegség a három hónaposnál idősebb, de egyévesnél fiatalabb sertések között a leggyakoribb (ez persze nem jelenti azt, hogy más életkorban nem léphet fel). Bármely évszakban előfordulhat, de leggyakoribb meleg nyári időben. A betegség behurcolás nélkül is jelentkezhet, mivel a kórokozó az egészséges sertésekben is lappang, s a betegség kialakulhat az ellenálló képesség csökkenésekor. Ilyen gyengítő tényező lehet a hirtelen takarmányváltoztatás, a romlott takarmány, az erős stresszhatás, a szállítás, a frontátvonulás, a nagy meleg, melyet rossz hőszabályozásuk miatt a felnőtt sertések igen rosszul viselnek.
A betegségnek, aszerint, hogy az egy-öt napos lappangási idő után milyen a kórokozó erőssége, illetve típusa és a sertés ellenálló képessége, háromféle formája van: orbáncos vérfertőzés, orbáncos csalánláz és idült sertésorbánc.
Az orbáncos vérfertőzés bágyadtság, étvágytalanság, magas, 42-43 Celsius-fokos láz, kivörösödött kötőhártya, sokszor hányás formájában jelentkezik. Az állat nemegyszer már akkor elpusztul, mielőtt még a bőrtünetek jelentkeztek volna (ezt nevezik fehér orbáncnak). Elsősorban a mellkas és a has alján, valamint a combok belső felületén és a füleken nagy, élénkvörös foltok jelentkeznek, amelyek később összefolynak, meglilulnak. Kezdetben bélsárpangás, majd hasmenés lép fel, az állat legyengül, és gyógykezelés hiányában általában légzési nehézségek közepette hullik el.
Az orbáncos csalánláz már nem ennyire veszélyes, mert feltűnő, jellegzetes bőrtünetei nyomán a gazda előbb észreveszi, így hamarabb kap kezelést az állat. A bőrön, főleg a háton és a törzs mindkét oldalán élénkvörös, négyszög alakú, lapos kiemelkedések észlelhetők. Sajnos ilyenkor a vemhes kocák el is vetélhetnek.
{p}
Az idült sertésorbáncnak többféle alakja van. Gyakori a szívbelhártya-gyulladás, amikor rendes étvágy mellett is fogyni kezd az állat, majd étvágytalan, bágyadt lesz, sokat köhécsel. Pár hét múlva nehezített légzés, vérkeringési zavarok alakulnak ki (a bőr szederjes, a fülek, lábak hidegek). Az ízületgyulladásos alak fellépésekor az ízületek megduzzadnak, az állat sokat fekszik, sántít, nehezen mozog. Ritkábban terjedelmes bőrelhalással is találkozunk a fülek hegyén, az orrháton, a farkon és a háton. A bőr ezeken a helyeken megsötétül, szárazzá, pergamenszerűvé válik.
A betegség védőoltással megelőzhető. A védettség az oltás után két-három hét múlva alakul ki és egyszeri oltás esetén három-négy hónapig tart, de ha a vakcinázást az első oltás után egy hónappal megismételtetjük, a védettség hat-nyolc hónapra növelhető. Jó, ha a vakcinázást állatorvosunkkal még a meleg idő beköszönte előtt elvégeztetjük. A sertésorbánc viszonylag jól gyógyítható, ha idejében szólunk az állatorvosnak.
A kórokozó iránt az ember is fogékony, rendszerint bőrsérüléseken át fertőződik (vágóhídi, konyhai feldolgozáskor, de létrejöhet szennyvizek, talajfertőzés által is, ha az ember bőrén sérülések vannak). A fertőzés bemeneti kapuján, legtöbbször a kézen, ödémás duzzanat keletkezik, melynek színe halványvörös, később kékesvörös. Bár a duzzanat lassan terjed, a folyamat általában helyi marad, kezelés hiányában azonban vérfertőzés, szívbelhártya-gyulladás és ízületgyulladás is kialakulhat.

Halálos sertéshús
Már 36-ra emelkedett azon kínai halottak száma, akik Szecsuán tartományban sertéshús által terjesztett rejtélyes kórokozóval fertőződtek meg. A hatóságok a tartomány tízmillió disznaját akarják beoltani. A kór magas lázat, bőr alatti vérzést, utóbb halált okoz.