Legszebb a magyar lapály

Rajong a sertésért Módos Imre. Szerinte a legszebb állat a magyar lapály fajta. A bihartordai férfi szenvedélye e fajta tenyésztése, ezért már szinte senki sem lepődik meg szakmai berkekben azon, hogy 1990, 1996 és 2000 után megint ő nyerte a tenyésztési nagydíjat az idei OMÉK-on. Ehhez még két első díj, két teljesítménydíj és egy különdíj is járult.

Házunk tájaPethes József2005. 09. 09. péntek2005. 09. 09.
Legszebb a magyar lapály

Miben rejlik a siker titka? A huszonöt éve törzstenyészettel rendelkező gazda erről csak annyit árult el, hogy igyekszik lépést tartani az európai tenyésztési színvonallal, vérfrissítésre mindig a legjobb egyedeket, azok szaporítóanyagait hozza be. Odafigyel az apró részletekre is, és nagyon jó szaktanácsadók segítik a munkáját.  Részt vesz az ISV Hústermelést Szervező Rt. Pannon hibrid programjában, ami azt jelenti, hogy az ő tenyészetéből származó magyar lapályokat keresztezik a magyar nagy fehér fajtával. A sertéstenyésztés kulisszatitkairól olyan szakértelemmel beszél, mintha egész életében erre a pályára készült volna. Pedig nem mezőgazdász végzettségű, műszerészként kezdett dolgozni, ráadásul a nehéziparban. A sorsa akkor pecsételődött meg, amikor egy tejipari vállalathoz került, és a sok olcsó melléktermék láttán kedvet kapott a sertéstartáshoz. Olyan szép állatai és hizlalási eredményei születtek, hogy egy idő után saját kocákat, kanokat állított be. Az állattenyésztési vállalatnál rábeszélték, alapítson törzstenyészetet. A nyolcvanas évek elején ez még nagy szó volt, ő lett az ország első magán törzstenyésztője.
Emlékezetes sikereket ért el a tenyésztésben, örül a mostani díjaknak is, mégsem tud felszabadultan ünnepelni. A mostani sertésválság, az, hogy hárommillióra apadt az országos állatállomány, az ő gazdálkodására is kihat. Furcsán hangzik, de a száz anyakocát és szaporulatát nevelő gazda azt mondja, mostanában a túlélésért küzd. A tenyészállat felnevelése ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb költségekkel jár, és nem kap hozzá állami támogatást. Eközben egyre csökken iránta a kereslet, ezért azokat az állatokat, amelyeket nem tud eladni, kénytelen a vágóhídra küldeni, és ez nagyon szomorú. Módos Imre szerint az államnak támogatnia kellene a sertéstenyésztést, legalább úgy, ahogy az unióban teszik, már csak azért is, mert a legjobb gabonatároló az "állatbőr". Pénz kellene többek között az elavult etetési, szellőztetési technológia cseréjére, az automatizálásra és a környezetvédelmi beruházásokra is, nem beszélve a hullamegsemmisítésről.
A hazai sertéstenyésztés ugyanis csak támogatásban és a technológiában marad el a fejlett nyugati államok színvonalától, szaktudásban és a korszerű fajták tekintetében a világ élvonalában járunk. Külföldi szakemberek véleménye is, hogy sehol máshol nem lehet olyan szép tenyészállatokat látni, mint nálunk. És Módos Imre újra a magyar lapályra tereli a szót, azt mondja, nemcsak szép, más előnyös tulajdonságai is vannak. A nagyüzemeken kívül a háztáji gazdaságokban is azért szeretik, mert a koca nagyon szapora és jó malacnevelő. Kiváló genetikai értékei miatt vonták be a pannon hibrid előállításába, hiszen kiváló eredményeket lehet elérni vele a hizlalás során: vágás után a színhús aránya több mint hatvan százalék, és nagyon ízletes a húsa.

Ezek is érdekelhetnek