Szőlőóvoda Abasáron

És még abban is, hogy a bortúltermelési válsággal küzdő szőlész-borász ágazat újra szebb napokat fog látni. Ilyen asszony Abasáron Pálinkás Jánosné Katalin, aki férjével és egyik fiával, valamint annak családjával együtt készíti a szőlő-szaporítóanyagot, termeszti a szőlőt és borászkodik.
Még az erős autó motorja is "megizzad", mire felkapaszkodik a Sár-hegy magaslataira Abasár határában, ahol Pálinkásék új, kéthektáros szőlőültetvénye díszlik. Emberpróbáló munka volt a régi tőkék eltávolítása és az új teraszok kialakítása. Egy-egy sor között 120-150 centiméteres a szintkülönbség.
- Úgy éreztem, hogy ezt a területet újra szőlővel kell beültetnünk - mondja lelkesen Pálinkás Jánosné. - Egykor ez a terület a nagyszüleimé volt, és most újra a családunké. Itt, a Sár-hegy magaslatain páratlan zamatú Olaszrizling terem, s a hely az őseim keze munkáját őrzi - és rámutat a hegy lankáit, rétegvonalait kígyózva követő, termő korú szőlőre.
- Édesapámtól tanultam, hogy szeretni kell a szőlőt - folytatja a gondolatot. Mindent meg kell adni neki, dédelgetni kell. Nem lehet becsapni, elég egyetlen kapálást kihagyni, és már nem lesz olyan szép, mint amilyen lehetett volna, hiszen a gyomok elszívják az életadó vizet és tápanyagokat.
A hegytetőről alászállunk az alsóbb régiókba, hiszen itt is, ott is van Pálinkáséknak egy-egy szőlőtáblájuk. Az egyiket éppen Pálinkás János permetezi, hiszen a peronoszpóra és a lisztharmat is támad, érés idején pedig jön a szürkerothadás is.
Több fajtát is termesztenek. Abasár ásza az Olaszrizling és a fűszeres Tramini, de több új, betegségeknek ellenálló szőlő is sikeres, például a Bianca, a Nero, az Eszter és a Palatina. Pálinkáséknak alanykísérletük is van, hiszen az egyik francia világfajtából öt sort ültettek, és mind az öt különféle alanyon díszlik. - Az idén majd meglátjuk, hogy melyik alany a legjobb erre a vidékre - mondják büszkén -, hiszen Franciaországból a legjobb klónokat hoztuk be, hogy a szaporításban se legyünk lemaradva a gall szőlő- és borbirodalom mögött.
Gyöngyös határában találjuk a "szőlőóvodát", vagyis az oltványtáblát.  Korábban hétszázezer oltványt is készítettek, most azonban csak háromszázezret nevelnek, mert az uniós csatlakozás után nagyon visszaesett a kereslet. Vásároltak egy olyan gépet, amelyik földlabdába csomagolja az oltványt. Ráadásul olyan anyagba, amelyik a talajban elbomlik. Ültetésnél elég kibontani az alsó részt a gyökérnél, és máris pótolható a kipusztult tőke, akár nyáron is. Természetesen alaposan iszapolni kell az oltványt.
Pálinkásék családi vállalkozása a szőlő-szaporítóanyag termesztésétől kezdve a szőlészeten át a borászatig tart. Ez jelenti náluk a több lábon állást, hiszen a szőlő- és borágazat egén jelenleg sötét felhők gyülekeznek. De aki szőlőt ültet, az bízik a jövőben.