Szegények tehene, királyok teje

Kecskepörkölt polentával, gidasült borókamártással, kecskesült babos káposztával, grillezett kecskesajt zöldségekkel, tárkonyos kecskeragu leves, alföldi kecskehúsos, meggyes kecskesajt torta és tokaji borban érlelt kecskesajt. Mindezek a finomságok szerepelnek a Benczúr Hotel éttermének az étlapján, melynek kínálata egyedülinek mondható a hazai vendéglátásban. Vadász László, az étterem igazgatója szerint a kecskehúsnak és tejtermékeknek ott a helyük az egészséges, változatos táplálkozásban, viszont előtte azokat meg kell ismertetni az emberekkel.
A kecskesajt különösen értékes és finom csemegének számít, amiből még parfét is készítenek az étterem kitűnő szakácsai. A kecskehús fogyasztása szintén egészséges, mert könnyen emészthető, ráadásul bio módon előállítható, hiszen az állat növényi takarmányait vegyszerekkel nem kezelik. A húsból változatos ételeket lehet főzni, sütni, csak egy kis fantázia kell hozzá. Abból az étterem szakácsai nem szenvednek hiányt, elővették a régi magyar recepteket, és azokat a mai kor ízléséhez igazították.
A kecsketenyésztésben óriási tartalékok vannak, derült ki az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron, az OMÉK-on, ahol húsz tenyészet mintegy száz állatát csodálhattuk meg.  Mivel a kecsketartók fő bevételi forrása a tej, a fajtaválaszték is ez a célt tükrözi. Tejelő barna magyar, tejelő fehér magyar, tejelő tarka magyar, magyar nemesített, alpesi, szánentáli, búr, anglo-núbiai és kameruni törpe fajták szép egyedei sorakoztak az állatbemutatón. A jó genetikai képességű fajták kiválasztása nagyon fontos, hiszen a szaporaság és a tejtermelés növelésében még hatalmas lehetőségek rejlenek. Megfelelő fajtával, takarmányozással és korszerű technológiával megalapozható a jövedelmező termelés. Ennek ellenére a gazdálkodók arra panaszkodnak, hogy a bevételek arra sem elegendők, hogy fedezzék a tartási költségeket. A hat hónaposnál idősebb nőivarú egyedek után kapott 1600 forint támogatás csak csekély mértékben segített a gondokon, és tavaly elmaradt az első osztályú minőségi tej 20 forintos literenkénti támogatása is. Ez értékesítési gondokat okozott, sokan felhagytak a tartással, mert szerintük 60-70 forintért nem éri meg kecsketejet termelni.
Kedvező változást az uniós csatlakozás sem hozott, sőt a kecsketenyésztők hátrányba kerültek. A Magyar Kecsketenyésztő Szövetség kifogásolja, hogy amíg a juhtartók uniós normatív támogatásban részesülnek, addig a kecsketartókról megfeledkeztek. Az természetesen nem vigasz, hogy egyik újonnan csatlakozott országban sem támogatják a kecsketartást. Reményre ad okot, hogy a szövetség kezdeményezésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megkereste az EU illetékes főigazgatóságát, azt kérve, hazánkat is sorolják be a kecsketartást támogató régiók közé.