Édes életre vár a bioméhész

- Az országban több tízezer méhész van, közülük talán százan vagyunk bioméztermelők - tájékoztat a pestlőrinci férfi, aki csaknem húsz éve méhészkedik. - Négy éve váltottunk, amikor állami pályázaton nyert pénzből összehoztunk egy kétszáz kaptáros állományt kizárólag bioméz termelésére. Sok vesződséggel járt, az tény, de nem bántuk meg. Azóta az évi negyven-ötven mázsa mézünket mindig felvásárolták, annak ellenére, hogy tavaly megjelent az uniós piacon az olcsó kínai akácméz, és letörte az árakat. Két éve 1400 forintot kaptam a bioakácméz kilójáért, idén már csak 520 forintot adtak érte a felvásárlók. A kínai akácmézet főleg német kereskedők veszik, azzal hígítják fel a kiváló minőségű magyar terméket. Olyan ez, mint amikor jó bort lőrével szaporítanak. A "kevert" mézet persze a finnyás németek nem fogyasztják, hanem továbbadják.
- Nincs semmilyen védelem a kínai méz behozatala ellen?
- Sajnos nincs. Pedig az uniónak hazánk adja az akácméz nyolcvan százalékát. A kínai méz szerintünk kétes tisztaságú, ráadásul olyan alacsony költséggel termelik, amivel képtelenek vagyunk versenyezni. Ugyan mennyi energiát használ fel ehhez hozzánk képest egy kínai, aki kerékpárral közlekedik, és kaptár helyett papírdobozokban neveli a méhcsaládokat?! Ki tudja, milyen tisztaságú területekre telepít, és a betegségek ellen mivel kezeli az állományt...
- Nálunk viszont nagyon szigorúak az előírások.
- Engedélyek, ellenőrzések, tanúsítványok halmazát kell beszereznünk az adott terület polgármesteri hivatalától, az állatorvostól, hogy antibiotikum helyett csak gyors lebomlású gyógyszert használunk, ami nem hagy szermaradványt a mézben. Igazolások kellenek: hol, mikor, mivel permeteztek a gazdák, mivel ahhoz igazítjuk a pergetések idejét. Emellett folyamatos laboratóriumi ellenőrzéseket végeztet a felvásárló. Nekünk már jól bevált, tiszta helyeink vannak. Repcével kezdünk, majd jönnek a gyümölcsösök, az akác, aztán júliusban a somkóró, ami igazi kuriózum, mert háromévente csak egyszer virágzik. Következik a hárs, a tök, a vadgesztenye és a vaddohány. Az átlagembernek fogalma sincs, hányféle méz létezik, többnyire az akácot vásárolják, az ára is ennek a legmagasabb.
- Vannak uniós pályázatok, támogatások a bioméhészkedésre?
- A pályázatok sajnos olyan követelményekhez kötöttek, amelyek általunk szinte betarthatatlanok. Például legyen a méhésznek szakmunkás-bizonyítványa, minimum tíz év szakmai gyakorlata és legalább 400-500 családos állománya. A nejemnek, akárcsak a legtöbb hazai méhésznek, több évtizedes szakmai gyakorlata van, iskolája nincs. Mi hazai mércével már kétszáz családdal is az élbolyban vagyunk, ötszázzal aligha szorulnánk uniós támogatásra. Egy méhcsalád telepítése egyébként körülbelül negyvenezer forintba kerül. Nagyon várjuk, hogy leteljen a hétéves uniós moratórium. Akkor mi, magyarok is kaphatunk olyan kedvezményeket, mint a spanyolok vagy az olaszok. Például elnyerhetjük a beteleltetési támogatást, a beporzási díjat. Kevesen gondolnak rá, hogy méhek nélkül a repce kipusztulna, nem lenne napraforgó, gyümölcs, mivel ezek a növények nem önbeporzók. Két esztendő telt le a moratóriumból, öt év múlva számíthatunk a támogatásokra. Akkor lesz igazán édes életük a méhészeknek.