Kell a kéregkaparó

Több helyen látni, amint bemeszelik a gyümölcsfák törzsét, hogy ezzel pusztítsák el a kártevőket. Ezt a hatást azonban alig érik el, hiszen a mésztejnek nincs számottevő rovar- vagy gombaölő hatása. A meszelésnek fagyvédelmi szempontból van jelentősége, és nem is annyira a kemény fagyok idején. A gyümölcsfák ugyanis akkor szenvednek fagykárt, amikor tél végén jelentősek az éjszakák és nappalok közötti hőmérséklet-különbségek. Ilyenkor a mészréteg visszaveri a napsugarakat, tehát a fatörzs nem tud annyira felmelegedni, hogy kárt okozzon benne a nagy éjszakai fagy.
Amennyiben gyümölcsfáink külterületen, például szőlőben találhatók, gondolni kell a vadak elleni védelemre is. Legjobb megoldás, ha kerítést építünk, azonban ez a legtöbb helyen nem valósítható meg. A fák törzsének bekötözése jöhet még szóba, csakhogy a nagyobb vadak, szarvasok, őzek ellen ez sem mindig hatásos. Bekötözéshez sokan használnak nádat, napraforgó- vagy kukoricaszárat és vastag papírt. Legcélszerűbb azonban műanyag törzsvédő hálót venni, amely biztonságosabb, és több éven át felhasználható. A háló alját néhány lapát földdel kell rögzíteni a fa tövéhez.
A meszelés és a kötözés előtt ajánlatos átnézni a törzset és az ágakat, eltávolítani az elszáradt, berepedezett kéregrészeket. Ehhez a munkához kéregkaparó vasra van szükségünk, amellyel a durvább részeket el tudjuk távolítani. Ügyelni kell arra, hogy a törzsön ne ejtsünk sebeket. A kéregkaparó után jöhet a drótkefe, amellyel a vékonyabb repedéseket tudjuk megtisztogatni. Ha farágó kártevők jelenlétére gyanakszunk, járataikat hajlított végű, vastag dróttal piszkáljuk át, hogy elpusztuljanak. Aki ezekre a tennivalókra is gondot fordít, a jövő évben növényvédő szert takaríthat meg - hiszen az elpusztult, száraz kéreg alatt számtalan rovar bábja telelne át.