Szürke marha a tányéron

Hogy a helyi különlegességek legalább helyben megtartsák a piacukat, ahhoz nem elegendő a termelőknek összefogniuk - derült ki a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara által szervezett, szürkemarha-kóstolóval egybekötött soltvadkerti találkozón.

Házunk tájaTanács Gábor2005. 11. 04. péntek2005. 11. 04.
Szürke marha a tányéron

Úttörői közé tartozik a vidékfejlesztési programoknak a Bács-Kiskun és Csongrád megyét is részben elfoglaló Homokhátság. A déli határhoz közeli, nagyrészt homokos talajokkal megvert térség elé a mezőgazdaság hanyatlása súlyos akadályokat gördített. Arra kényszerítette az itt élőket, hogy folyamatosan új megoldásokat keressenek. Fontos szerepet kap a biogazdálkodás, az új, szárazságtűrő növényfajták, gyógynövények termesztése, az őshonos állatfajok tenyésztése, illetve a vidéki vendéglátás, valamint a borturizmus. Azonban a biotermékért vagy a többi különlegességért nem könnyű tisztességes árat kapni. Magyarországon ma a legtöbben először az árcédulát veszik szemügyre, és csak később - vagy inkább egyáltalán nem - nézik meg, hogy amit vásárolnak, az miből és hol készült. Ezért az egészséges áru nemhogy a határokon túlra, de a boltokig sem juthat el. A termelőknek alternatív módokat kell kitalálniuk arra, hogy megleljék lehetséges vásárlóikat. Ennek egyik fő módja, hogy a vidéki vendéglátókkal kötik össze a szekerüket: a szállásadók, illetve az étterem-tulajdonosok egyénivé, különlegessé tehetik kínálatukat, ha csak az adott térségre jellemző termékeket tálalnak fel. A vidéki vendéglátóknak ezzel részben megoldódhat az a gondjuk is, hogy tulajdonképpen ki és miért látogatna egy olyan tájra, amelynek megvannak ugyan a maga jellegzetességei, de nemhogy hegyei, túrázásra alkalmas erdői, másfajta kiemelkedő látványosságai nincsenek, még csak egy árva folyó sem szeli keresztül. A probléma megoldása: csináljunk programot az evésből-ivásból, avassuk be a turistát az étel elkészítésébe.
- A mangalicaételeket jellemzően az ötvenen felüliek kóstolják meg nálunk - mondja az ásotthalmi Fenyő panzió tulajdonosa, Sári Klára. - Ellenben a mangalicazsíros kenyeret a fiatalok is szívesen megeszik. Az ásványvíz mellé szódát is teszünk, mert ez is hungarikum, a külföldek szívesen kipróbálják. Ennek a rendszernek az igényesség a lényege: csak friss zöldségekből, ismert termesztőktől származó alapanyagokból készül az étel. Az újítás még így is gyerekcipőben jár. Jelen formájában ez a rendszer arra alkalmas, hogy egyenként győzze meg a betévedőket az eltűnőfélben lévő konyhai kultúra értékeiről. Mindenesetre az Anna vendéglő főszakácsa által készített szürkemarha-ételek zajos sikert arattak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek