Üzenjük

Kapcsos János, drótposta
Az idei, rendkívül csapadékos tavasz és nyár kedvezett az almavarasodást okozó gomba erős elszaporodásának. Száraz tavaszokon kisebb jelentőségű a kórokozó fertőzése, ezért sokan elhagyják a kora tavaszi - egérfüles állapotban, közvetlen virágzás előtti és sziromhullás utáni - permetezéseket, amelyek az idei csapadékos időben megakadályozhatták volna a betegség kialakulását. A későbbi permetezések csak hosszan tartó, csapadékos, főként meleg időben szükségesek, mivel a kórokozó a tartósan nedves leveleken tapad meg. Ez részben megelőzhető metszéssel - jól átszellőző lombkorona kialakításával - és szükség esetén permetezéssel. Permetezéskor kifejezetten ajánlott az alginit és zeolittartalmú ásványi anyagok mint tapadás- és hatásfokozó szerek hozzákeverése. Ezek a levelek felületén védőbevonatot képezve gátolják a gomba megtapadását és csírázását egyaránt. Mivel a legerősebb fertőzési forrást a fertőzötten lehullott levelek képezik, amelyeken a kórokozók áttelelnek, elsődleges megelőző védekezés a lehullott levelek és beteg termések összegyűjtése és megsemmisítése. Ez történhet zárt komposztálással, mélyen a talajba ásással, illetve a fertőzött növénymaradványok gyors bomlását segítő anyagok - Bactofil baktériumkészítmény, cickafarkoldat, csalánlé, magas nitrogéntartalmú karbamid - általi kezeléssel. A korhadás folyamán ugyanis gátolt a fertőzőanyag kiszóródása.

Fábián Éva, Budapest
A kiváló tulajdonságú Ceglédi piros nyári almafajtát sajnos nem szaporítják faiskolákban, mert nincs iránta kereslet. Mivel azonban ezekből a régi fajtákból is nagyobbrészt fenntartják az anyanövényeket, amelyekről szedhetők oltóvesszők, a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. (2700 Cegléd, Szolnoki út 52., telefon: 06-53/ 505-380) megrendelésre vállalja bármely gyümölcsfajtából az oltványok előállítását. Megrendelés esetén két év múlva vehetők át a kész oltványok. Tóth Bertalan, Csepel. A metélőhagyma (snidling) hajtatásának legegyszerűbb módja, ha az ősszel kiásott és friss földbe átültetett töveket cserepestül kisüllyesztjük a kertbe. A cserepek közeit, majd tetejét laza komposzttal vagy vastagon szalmával takarjuk, hogy a cserepek átfagyva is könnyen felszedhetők legyenek. Az első, keményebb fagyokig hagyjuk kinn a cserepeket, hogy a fagy hatására a tövek behúzódjanak, és mély nyugalmi állapotba kerüljenek. A cserepeket továbbra is kinn hagyhatjuk, csak a felhasználás előtt három-négy héttel vigyük be fagymentes helyre, vagy behúzódás után hamarosan sötét, hideg pincében homokba vermeljük el. Nyugalomban a növényeket csak a kiszáradás ellen, mérsékelten öntözzük. A természetben több hónapos nyugalmi időszakot hajtatáskor már néhány hét után megszakíthatjuk. A töveket ilyenkor fokozatosan melegebb, világos helyre visszük, és a léghőmérséklet emelkedésével egyre nagyobb vízadagokkal öntözzük.

Terber Pál, Dunakeszi
Az ásványi zeolit élettani hatásairól a téma geológus kutatója több könyvet jelentetett meg. Közülük a Természetes zeolitok talajjavítási és növénytermesztési alkalmazása, valamint a Természetes zeolitok állattenyésztési alkalmazása című kiadványokat, amelyek a zeolit általános ismertetésén túl az ásványi anyaggal folytatott kísérleteket és eredményeket is közlik, így a kiadványok gyakorlati szakemberek számára ajánlhatók. A könyvek kaphatók, illetve postai utánvéttel megrendelhetők a Geoproduct Kft.-nél (3909 Mád, Bartók Béla u. 7-9., telefon/fax: 06-47/348-537).