Bíborhenger lékúrára

Plinius közel kétezer évvel ezelőtt már így írt: " A rómaiak tavaszi és őszi céklát különböztetnek meg a vetés ideje alapján. A cékla kettős jellegű növény: levelei miatt salátaszerű, másrészt a fejből alul gumószerű rész ered." Azóta a csak leveléért termesztett mángold háttérbe szorította a cékla levelének fogyasztását.

Házunk tájaGyőrffy Sándor2005. 12. 16. péntek2005. 12. 16.
Bíborhenger lékúrára

A lapos, Egyiptomi céklafajta helyett a gömbölyű Detroit, Bíborgömb, Bordó, Néró és Rubin a kedveltebb. Újabban a hosszúkás Bíborhenger és az apró termést adó bébicékla, a Little Ball került előtérbe.
Nálunk a sötétbordó, fehér, gyűrű nélküli húsú fajtákat igényelik, bár a választékban aranysárga húsú fajták is találhatók. Harminc évvel ezelőtt a Kertészeti Kutatóintézet fajtagyűjteményéből a világos színű fajtákból kértek a gyógynövényeket kutatók, mert a rák elleni küzdelemben kívánták bevetni hatóanyagát. Napjainkban a Gerson-kúrán lévők keresik a vegyszermentesen termelt biocéklát nagy mennyiségben, a belőle nyert levet a kúra során nyersen fogyasztják (természetes fűszerekkel ízesítve).A reformtáplálkozásban nyersen, reszelve, salátákba keverve kerül a cékla asztalunkra. Hagyományosan főzve, ecetes-cukros felöntőlével, tormával ízesítve vagy savanyúságként egész éven át fogyasztjuk.
A tavaszi vetés ideje általában április eleje, amikorra a talaj 8 Celsius-fokra melegszik fel. Amint eléri a lúdtojás nagyságot, szedhetjük.
A másodvetésként, júniusban elvetett céklát a fagyok beállta előtt szedjük fel, mert fagyérzékeny. Tárolni úgy tudjuk, mint a gyökérféléket, pincében, homok között, hogy meg ne fagyjon. Megfelelő helyen tavaszig is eláll a nyers cékla.
A cékla energiatartalma 126 kJ (30 kcal) száz grammra számítva. Értékes táplálóanyagokat, fehérjét, zsírt, szénhidrátot és rostot is tartalmaz. Jelentős az ásványianyag-tartalma (kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, foszfor), és van benne B1-, B2-, C-, illetve P-vitamin.
A cékla a kertben jól társítható káposztafélékkel, babbal, borsóval, lóbabbal, fokhagymával, uborkával és vöröshagymával. Nem szereti viszont a sárgarépa, a petrezselyem, a kukorica, a burgonya és a póréhagyma társaságát. Ne vessük frissen trágyázott talajba, jobb, ha az előző évben kap szerves tápanyagot a földje. Répafélék és saját maga után csak négy év múlva vessük, hogy elkerüljük a betegségeket és a kártevők pusztítását.

Ezek is érdekelhetnek