Hernyó ellen hamu

Pedig a fahamu nem teljes értékű tápanyag, ezért csak kiegészítő tápanyagként számolhatunk vele. Nem tartalmaz ugyanis nitrogént, ként, és foszforból is kevés, 1-2 százaléknyi van benne. Viszont fontos ásványi anyagok tárháza: kalcium-, kálium-, magnéziumtartalma jelentős, a mikroelemek közül megtalálható benne a vas, a bór, a réz és a cink. Mivel a fahamu nagyon finom szemcséjű, a talajra szórva gyorsan fejti ki hatását. Az azonban megfontolandó, hogy milyen típusú talajra szórjuk, hiszen összetevői révén a talaj pH-értékét növeli. A pH-érték a kémhatást jelzi, ami azt jelenti, hogy 0 és 7 között savas, 7 és 14 között pedig lúgos közegről beszélhetünk. Nos, a fahamu lúgosít, ezért inkább savanyú talajokra ajánlott kijuttatni. Nincs olyan hatása, mint például a mészkőpornak, de ismételt alkalmazásával csökkenthető vele a savas kémhatás. Lúgos talajokra azért sem ajánlatos kijuttatni, mert a mikroelemek felvehetetlenné válnak, és a növényeknél hiánytünetek lépnek fel.
Ennek tudatában a talaj típusának és kémhatásának ismeretében szórjuk ki a fahamut. Savanyú talajokra négyzetméterenként tíz dekát juttathatunk ki, majd sekélyen dolgozzuk be. A gyökérzöldségeknek határozottan jót tesz magas káliumtartalma miatt, de szereti például a rózsa és az őszibarack is. A fahamut a biokertészek is szívesen alkalmazzák, hiszen a növények köré szórva távol tartják a csigákat és a hernyókat. Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás, és a káposztalepke hernyója is kevesebb kárt okoz.
A fahamut legcélszerűbb télen összegyűjteni és kora tavasszal a száraz talajra kiszórni, majd bedolgozni. Arra ügyeljünk, hogy a hamu szenet és műanyag égésterméket ne tartalmazzon, mert azok szennyezik a talajt. A komposztot is gazdagíthatjuk vele, legfeljebb háromszázalékos arányban.