Üzenjük

K. J., Budapest
Többször visszatérő kérdése olvasóinknak, hogy a telekhatártól milyen ültetési távolságot ír elő a törvény fák, fenyők és cserjék esetében. Az erre vonatkozó törvényerejű rendeletet - amely az ország egész területére vonatkozóan kötelezően előírta a birtokhatártól mért legkisebb ültetési távolságokat - hatályát vesztette, és új előírás azóta nem született. Egységes rendelet a fővárosban sincsen, ezekben a kérdésekben a helyi (Budapesten a kerületi) önkormányzatok hatáskörébe tartozik a vitás ügyek rendezése. Bár jogilag hatályát vesztette, mégis szeretnénk közzétenni a korábban érvényben lévő, szakmailag megalapozott rendelkezést, amely a fás növények növekedési erélyét, térigényét és árnyékvetését - ennek alapján mindkét szomszéd érdekét - figyelembe véve meghatározta az ültetési távolságokat. Eszerint belterületen és üdülőtelkeknél a telekhatártól mért legkisebb ültetési távolság gyümölcs-és díszsövény esetén 0,5 méter, legfeljebb 3 méter magas fák, fenyők és cserjék esetén 1 méter, 3 méternél magasabb fák, fenyők és cserjék esetén 2 méter. Külterületen az előírás ribizli, egres, málna esetén 0,8 méter, egyéb gyümölcsbokrok esetén 2 méter, őszibarack és más törpe fák esetén 2,5 méter, alma, körte- és kajszifák esetén 4 méter, cseresznye- és meggyfák esetén 5 méter, dió és gesztenyefák esetén 8 méter telekhatártól mért távolságot határozott meg. Az ajánlást ugyan nem kötelező betartani, de ha a telekhatárhoz közel telepített növény a szomszéd tulajdonában bizonyíthatóan kárt okoz, akkor jogi úton követelhető a növények eltávolítása és a kár megtérítése. A panasz minden esetben a helyi jegyzőhöz nyújtható be. Károkozás lehet, ha a növények rongálják a szomszéd telkén lévő kerítést és építményeket, gyomosító hatásukkal, fertőzöttségükkel vagy árnyékvetésükkel veszélyforrást képeznek, s így akadályozzák a szomszéd telkén lévő növények fejlődését, illetve a napfény bejutását. Gond az is, hogy a növények gondozatlansága a környezetet elcsúfítja, a kilátást rontja. Szeretnénk azonban arra is felhívni olvasóink figyelmét, hogy egy ilyen jogi eljárás hosszú ideig elhúzódhat, évtizedekre megmérgezheti a szomszédok közti viszonyt, és nagyon kétséges kimenetelű, ezért ha lehet, inkább békés úton rendezzék a vitás kérdéseket.
Másik kérdésére: a héj nélküli tök magjából kipréselt olaj koncentráltan tartalmazza a gyógyhatású anyagokat (telítetlen zsírsavakat, zsíros olajokat, E és A-vitaminokat). A magok őrleményében csökkent mennyiségben, az őrleményt tartalmazó étrendi kiegészítőkben pedig (amelyek nem kifejezetten a tökmag hatóanyagaira épülnek) minimális mennyiségben vannak jelen a hatóanyagok. A magok, illetve a magok őrleménye nagyobb mennyiségben tartalmaz rostanyagokat, amelyek kedvező étrendi hatásúak. A magokban lévő gyógyhatású olajok, vitaminok a magok fogyasztásakor is hasznosulnak, a magokból kipréselt olaj azonban könnyebben felszívódik, gyorsabban hat. Tehát mindkét módon értékesülhetnek a hatóanyagok, de a bennük lévő E-vitamin túladagolásának veszélye miatt mindkettőből csak a javasolt mennyiséget ajánlatos fogyasztani!

Simon György, Tiszaföldvár
A vas nyomelem, amely csak kis mennyiségben szükséges a növényeknek. A szobanövények közül a citromfélék és általában a savanyú talajt kedvelő növények igényelnek viszonylag többet belőle. Régebben szokás volt, hogy ha a fiatal levelek érközei sárgultak - ez vashiányra utaló tünet -, akkor rozsdás szöget vagy bármilyen rozsdásodó vasdarabot tettek a földbe. A locsolóvízzel leoldódott róla annyi vas, amennyi a növény fejlődéséhez elégséges.