Hárítható macskabajok

Az állatok bőrén, szőrzetén tanyázó élősködők, például a bolhák, a atkák elleni védekezés már természetessé vált. Ugyanakkor sokan figyelmen kívül hagyják az emberre veszélyesebb belső élősködők elleni küzdelmet. Ilyen például a macska orsóférgessége. A macskakölykök elsődlegesen anyjuktól, a szopás révén fertőződnek (a kutyakölykök már magzati korban is), így bennük a férgek is csak idősebb korukban, legkorábban születésük után a harmadik héttől fejlődnek ki (peteürítés pedig csak hét-nyolc hetes koruktól következik be).
Ennek megfelelően a tüneteik is enyhébbek, mint a kutyáknál. A legtöbb macskán azt látjuk, hogy szép, fényes szőrzetük eldurvul, étvágyuk váltakozó, esetenként hányás, hasmenés lép fel, a has feszessé válik, lelóg, kondíciójuk romlik. Súlyos fertőzöttség esetén előfordulhat támolygás, bizonytalan mozgás, remegés.
Az ember fertőződése szempontjából fontos megemlíteni, hogy a lárvák a szoptatás egész ideje alatt ürülhetnek a tejjel, és a macskakölykök szőrzetére tapadhatnak. Már a kölykök bélsara is fertőző lehet. Kerüljük tehát a macskakölykök simogatását, gyerekekkel a játszótéren figyeljünk a homokozóra, játék után pedig a személyi higiéniára!
Másik gyakori betegség a macskák toxoplazmózisa. A kórokozó különféle szaporodási formái a természetben meglehetősen elterjedtek. A köztigazdák száma felettébb nagy. Maga a macska köztigazda és végleges gazda egyaránt lehet. Ennek a belső élősködőnek a terjesztésében a macska ugyan nem játszik fontos szerepet, ám súlyos következményekkel járó, állatról emberre terjedő betegség okozója lehet. A macskák döntő többsége ellenállóvá válik az újrafertőződéssel szemben, ezért életében csak egyszer fertőződik, de azután bélsarával naponta több millió oocystát is (a parazita ivaros szaporodási formája) környezetébe juttathat, melyek azután hosszú ideig megőrzik fertőzőképességüket. Az oocysták csak egy-két hétig ürülnek, de számuk így is sok millió. Ráadásul a macska még gondoskodik is védelmükről, hiszen ürülékét elássa, így a 20 Celsius-fokon pár nap alatt spórává alakult oocysták akár egy évig is fertőzőképesek maradhatnak.
A betegség általában tünetmentes, a fiatal macskáknál legfeljebb enyhe köhögést, szapora légzést, sárgaságot, az időseknél ritkán támolygást, izomgyengeséget, görcsöket észlelünk. A toxoplazmózis gyerekekre és terhes nőkre különösen veszélyes. Az ember fertőződhet cystákat tartalmazó nyers hússal (sertés-, marhahússal) annak konyhai előkészítése során, oocystával szennyezett talajjal, mosatlan zöldség, gyümölcs fogyasztásával és ápolatlan szőrzetű macska simogatásával.
Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy annál, aki betartja a higiénikus állattartás szabályait, macskáját megfelelően ápolja és táplálja, valamint élősködők ellen rendszeres kezelésben részesíti, a fertőzés kockázata a minimálisra csökken. A macskának tilos nyers sertéshúst és belsőséget adni. Minden húst, még a csirkenyakat is főzzük meg neki! Fontos a rendszeres rágcsálóirtás. A lehullott gyümölcsöt és a zöldséget csak alapos mosás után fogyasszuk el! Szobamacskák almát naponta cseréljük, a tálcát havonta legalább egyszer lánggal is fertőtlenítsük. A macskakölykök, különösen a befogadott kismacskák szőrzetét mossuk le simogatás előtt. Terhes nők kerüljék a macska közelségét! A macskákat távol kell tartani játszóterektől, parkoktól és minden olyan helytől, ahol gyakran megfordulnak gyerekek.
Félévente szükséges állatorvosi ellenőrzés, akkor is, ha külső tünetet nem észlelünk macskánkon. Célszerű a félévenkénti bélsárvizsgálat is. A paraziták elleni szert, annak alkalmazását az állatorvos határozza meg. A macskával való bármilyen foglalkozás után mossunk kezet!