Kamra-túra tanyától tanyáig

Az idén az Országos Területfejlesztési Hivatal támogatásával folytatódik a kezdeményezés. Nagy Lászlóné programmenedzser elmondta, hogy két nagyobb témában látnak munkához. A Homokhátság mezőgazdasági szerkezetének átalakítására továbbra is népszerűsítik a szárazságtűrő és alternatív növények termesztését. A gazdákkal együtt százhúsz mintaterületet alakítanak ki, ahol helyszíni bemutatókat, ismeretterjesztő előadásokat és módszertani képzést tartanak. A Tápiószelei Agrobotanikai Intézet és a Szegedi Gabonakutató Kht. együttműködésével folytatódnak a kisparcellás kísérletek hatvan faj és százhetven fajta bevonásával.
Fontosnak tartják a homokháti termékek piacra jutását, ezért "Helyi termékek helyi kínálatban" mottóval mozgalmat indítottak, melynek lényege, hogy a vendéglátó- és fogadóhelyek nyílt pályázat keretében vállalják ételkínálatuk bővítését a helyi ízek előtérbe helyezésével. Eddig a mangalica és a szürkemarha húsából készült finomságokat sikerült felvetetni néhány ásotthalmi és soltvadkerti vendéglő étlapjára. Természetesen sok még a tennivaló a termékek népszerűsítésében, eredményeket pedig legfőképp térségi kiállítások szervezésével és szórólapok terjesztésével érhetnek el.
Az alternatív jövedelemszerzést sajátos vidékfejlesztési módszerekkel akarják megvalósítani. Érdekes, hazánkban teljesen újszerű kezdeményezés a Kamra-túra, amely a kisgazdaságok piacra jutását tűzte ki célul. Mintegy kétszázötven jelentkező kerülhet be első körben az új szemléletű rendszerbe. Az újfajta piactér azoknak nyújt lehetőséget, akik alapterméket, élelmiszert állítanak elő és saját portájukon kívánják értékesíteni. Előbb-utóbb kialakulhat az állandó fogyasztói kör, akik pedig ide tartoznak, azok garantáltan eredeti termékekhez juthatnak hozzá, és beszerző körútjaikat vidéki kirándulásokkal, szabadidős programokkal is összeköthetik. Például a városi családok részt vehetnek tanyai disznóvágásokon, ahol vásárolhatnak a feldolgozott húsokból, nyáron pedig a befőzést intézhetik közösen. A lényeg minden esetben a személyes kapcsolat kialakulása, és az sem elhanyagolható szempont, hogy biztonságos élelmiszer kerül a városi ember asztalára. Egy másik projekt a homokháti gazdaságok pozíciójának megerősítését célozza. A termelők konzultációs napokon juthatnak bővebb információkhoz az élelmiszer-előállítás, az értékesítés és a falusi vendéglátás témakörében, valamint ismeretterjesztő anyagokat kapnak kézhez. Meghívásos pályázat alapján három gazdaságban alakítanak ki bemutatóhelyet.
{p}
A programcentrum munkatársai elhatározták, hogy az egész Homokhátság területére kibővítik a Kiskunfélegyháza térségében sikeresen megvalósított idegenforgalmi tájékoztató hálózatot. A falusi és tanyai turizmussal, vendéglátással foglalkozó szolgáltatók ajánlata, a térség programkínálata, valamint a gazdálkodók, kézművesek termékeinek ismertetője internetes portálra kerül. A Homokhát három településcsoportjának gazdálkodói, civil szervezetei, önkormányzati képviselői közös gondolkodásával készül el egy, a következő évek fejlesztési területeit meghatározó terv, melyből még az idén megvalósul három kisprojekt.
A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Homokháti Programcentrumának idei elképzelései túlmutatnak az eddigi gyakorlaton, vagyis nem egyszerűen a szárazságtűrő és alternatív növények termesztésének népszerűsítését foglalják magukba, hanem szerteágazó vidékfejlesztési feladatok megvalósítását vállalják fel. És az ott élők jövőjét és boldogulását szolgálják.

Víz kell a homokra
Három év kemény lobbizás eredményeként a Homokhátság bekerült az országos jelentőségű fejlesztési térségek csoportjába, illetve a kiemelt vidékfejlesztési feladatok közé. Bár nem sikerült önálló földrajzi egységként fókuszba állítani a veszélybe került alföldi vidéket, ahol a vízutánpótlás hiánya miatt egyre aggasztóbb méreteket ölt az elsivatagosodás, azzal is elégedettek lehetnek az ügy iránt elkötelezettek, hogy a Homokhátság teljes területe részese lett a Duna és térsége fejlesztési tervének. Az Országgyűlés döntését sokan így nyugtázták: "A térség ügye most már biztos lábakon áll."
A kedvezőtlen vízgazdálkodás helyreállítása mellett a népesség helyben tartása, a helyi adottságokhoz illeszkedő mezőgazdasági termelés, a termelési szerkezetváltás (főként a szárazságtűrő növények előtérbe helyezése) tartozik a legfontosabb tennivalók közé. A térség felemelkedése elképzelhetetlen tanyarehabilitáció és villamosítás nélkül. Tennivaló tehát bőven van. Elsőként térségi fejlesztési tanácsot hoztak létre a szomszédos megyék, Bács-Kiskun, Pest és Csongrád, illetve a dél-alföldi és a közép-magyarországi régió összefogásával. A Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlásának ügyét összekapcsolják a ráckevei-soroksári Duna-ág revitalizációjával. Kormányhatározat alapján ötszázmillió forint áll rendelkezésre egy uniós pályázati terv elkészítéséhez.