Permetlé rebarbarából

A kártevőket gyérítő hasznos társaink a békák. Valaha a házak, tanyák környéke hangos volt kuruttyolásuktól. Ahol még nem irtották ki őket teljesen, próbáljunk menedéket készíteni számukra, mert meghálálják.
Márciusban, ha az időjárás engedi, hozzáláthatunk a veteményezéshez. A hagyományosnak számító zöldségek mellett érdemes fűszernövényekkel is próbálkozni, mert legtöbbjének gyógyhatása is van. Hogy mindig legyen friss zöldborsónk, többször és más-más érésidejű fajtát kell vetnünk. Igen korai érésű fajta például a Léda, az Újmajori korai. Korai a Karina és a Rapid, középkorai az Újmajori középkorai, a Margit, a Jubileum és a Regina. A salátafélék közül a jégsalátát egyre inkább keresik a piacokon, mert vastag, zsenge levélnyele és díszítő értékű fodros levele tetszetős a hidegtálakon. A Samba és a Malinka fajta márciusi vetéssel májusban és júniusban szedhető. Érdemes palántát nevelni és folyamatosan kiültetni bakhátra, hogy egész évben kerüljön belőle az asztalunkra. A bakhát azért jó megoldás, mert így barázdás öntözéssel a levelek nem lesznek nedvesek, és ezzel megelőzhetjük a betegségeket. Tavaszi salátaigényünket a madársalátával is kielégíthetjük, melyet erdőszéleken, réteken gyűjthetünk már négyleveles állapotában. Vigyázzunk, mert az idősebb levelek keseredésre hajlamosak. Ha megkedveljük a madársalátát, becsempészhetjük a kertünkbe is.  Magot az eredeti termőhelyéről felszedett és kertünkbe kiültetve magot hozó anyatövekről szedhetünk.
Környezetünk védelmére a biokertekben ma már szinte természetes dolog a komposztálás. Próbáljuk meg népszerűsíteni ezt a módszert, és a tavaszi takarítás ürügyén égető, füstölő szomszédokat is beszéljük rá a komposztálásra.
A tavaszi csemegék közül a rebarbara vastag levélnyele úgyszólván kínálja magát nyersen, főzeléknek és kompótnak. Levéllemezéből áztatással készíthetünk permetlevet, melyet a fekete levéltetvek ellen alkalmazhatunk. A biotermesztésben is felhasználható bordói lé készítését is érdemes megtanulni.
A kora tavaszi vetéskor ajánlatos figyelembe venni a talaj és a levegő hőmérsékletét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 3-10 Celsius-fok közötti talaj- és a 10-14 Celsius-fok közötti levegő-hőmérséklet megfelel a káposztaféléknek, a reteknek, tormának; ennél néhány fokkal melegebb már jó a sárgarépának, petrezselyemnek, zöldborsónak, spenótnak, sóskának és a salátának. A 10 Celsius-fok körüli talajhőmérséklet és a 16-18 Celsius-fokos levegő-hőmérséklet kedvez a hagymaféléknek, ezért már sikerrel vethetők, illetve dugványozhatók.