Üzenjük

Gál Sándor, Vésztő
Az elmúlt év csapadékos tavaszát követő aszályos, majd csapadékos nyári időjárás csaknem minden gombabetegségnek és a kártevőknek is kedvezett, ezért a szőlők közül még az ellenállóbb fajták is megfertőződtek. A kórokozók és a kártevők a lehullott levelekben és a tőkéken minden valószínűség szerint átteleltek, ezért - a továbbfertőződés megelőzésére - a szőlőnél szokatlan módon, idén ajánlható a tavaszi lemosó permetezés poliszulfid-kén + vazelinolaj hatóanyagú szerek (Agrilkén, Nevikén, Vektafid S) valamelyikével, valamint rézzel még kihajtás előtt, a szőlő metszését követően. A gondos fertőtlenítéshez ajánlott a tőkék körül a talajt és a lehullott lombot is lepermetezni. A továbbiakban a szőlő alapos, virágzás előtti, májusi permetezése egész évre szóló megelőző védelmet ad. A következő, a szőlő elvirágzása utáni permetezés szintén nagyon fontos a peronoszpóra ellen. A továbbiakban már a fajták érzékenysége, az időjárás és a fertőzésveszély határozza meg a permetezések szükségességét.
Másik kérdésére: a Starking almafajta önmeddőnek tekinthető, mivel megfelelő porzófajta közelsége nélkül a virágai csak néhány százalékban termékenyülnek meg. A megfelelő beporzáshoz a Starking fajta közelébe egy vagy több, vele azonos időben virágzó fajtát (Jonathán, Golden Delicious) tanácsos telepíteni.
Hiányos terméskötődés megfelelő porzófajták társítása esetén is előfordulhat, ha virágzáskor hűvös, csapadékos időjárás akadályozza a beporzó rovarok tevékenységét. Ilyenkor ajánlható a terméskötődést elősegítő - növényi hormon hatóanyagú - Nevirol 60 WP-s permetezés. A szer előírás szerinti hígításban, virágzás idején juttatható ki.

Akác magvetése jeligére
Az akác ősszel érő magjait télen szárazon tárolják, május elején, közvetlenül a vetés előtt előkezelik, azaz a kemény maghéj fellazítására forrázzák vagy durva szemű homokkal dörzsölik. A májusi fagyok után vetik el a magokat (korábbi vetés a csíranövények hidegérzékenysége miatt nem ajánlható). Mivel a csírák nehezen bújnak elő, kedvező, ha a magágy és a takaróföld laza szerkezetű (legjobb a vetőágyba komposztföldet teríteni). Az akácmagok egyenetlenül kelnek, később a magoncok is egyenetlenül fejlődnek. A kiugróan magas egyedeket ezért időnként sarlóval levágják, hogy a később kihajtók fejlődését sűrű árnyékvetésükkel ne akadályozzák.

F. J., Solymár
A leírt tünetek alapján a kajszifák termésének gyűrűs foltosságát, amely már a félérett, zöld gyümölcsön is jelentkezik, a kajszi-himlővírus, más néven sarkavírus fertőzése okozza. A tünetek általában a leveleken is mutatkoznak. A termés a vírus károsításától deformálódhat, már féléretten megpuhulhat. A gyümölcshúsban üveges, sötétedő szövetrészek lehetnek. A vírusos termés éretten is ízetlen, romlékony, nehezen értékesíthető, súlyos esetben a magok csonthéján is láthatók a gyűrűk, az úgynevezett leopárdfoltok. A vírusos fák nem gyógyíthatók. Ha a kórokozó bekerült a nedvkeringésbe, a fák folyamatosan legyengülnek, másodlagos kártételek is (monília) jelentkeznek, és előbb-utóbb az ilyen fák kivágása elkerülhetetlen lesz.
Újabb kísérletek szerint a szilvaalanyra oltott kajszifák a sarkavírusra kevésbé érzékenyek, emellett egyes fajták ellenállóbbak a vírussal szemben. Új fák telepítésekor ezért az alanyra és a nemes fajtára egyaránt érdemes figyelni. A betegség nagyon fontos megelőzési módja, hogy a vírussal fertőzött fák helyére nem szabad csonthéjas fát - főként szilvát, kajszit és őszibarackot - ültetni, mert a talaj is fertőzhet.