Komposzthalmon nő a tök

Élet a zöld szerves anyag, ahogyan a kenyér is az. Aki szemétre hajítja, valami olyant pazarol, amit nem ő teremtett. Aki megőrzi, hozzájárul, hogy az élet tartósan fennmaradjon. Ezt írta Jámbor Imre, a Corvinus Egyetem professzora egy komposztálásról szóló kiadvány bevezetőjében.

Házunk tájaVeszelszky Éva2006. 05. 26. péntek2006. 05. 26.
Komposzthalmon nő a tök

A komposzt a talaj "kovásza", amely a talajéletet működtető mikroszervezetek millióit tartalmazza. Amikor érett komposzttal "beoltjuk" a talajt, elszaporodnak benne a mikrobák, és segítségükkel a talaj ásványi és még le nem bomlott szerves anyagai élő anyaggá alakulnak. A komposzt lazítja a kötött talajokat, javítja vízháztartásukat, segíti a növények gyökeresedését. A laza talajokba kevert komposzt megköti a talajt, fokozza a vízmegtartó képességét, gátolja az eróziót, a víz által okozott pusztulását.
Jó minőségű komposzt házilag is készíthető mindenféle kerti, mezőgazdasági és háztartási zöld hulladékból. Ahhoz azonban, hogy megőrizzük a szerves hulladékok értékes anyagait, de a fertőző anyagok lebomoljanak, azaz a komposztálódás folyamata maradéktalanul lejátszódjon, szükség van oltóanyagra, nitrogénre, megfelelő mennyiségű vízre, hőre és oxigénre is. Az oltóanyagok közül nagyon jó a rétegenként adagolt érett komposzt vagy istállótrágya, amelyet az ásványi anyagok közül a magas szervesanyag-tartalmú alginit vagy huminit pótolhat. Mivel a komposzt gyengén savas kémhatású, savanyú és semleges talajokra a meszet is tartalmazó alginit, meszes talajokra a savanyú huminit felhasználását javasolják a szakemberek. Segítheti a bontó baktériumok szaporodását a növényi oldatok közül az áztatott csalánlé és a cickafark oldata is. A komposztérés gyorsítására emellett különböző baktériumkészítmények is kaphatók (Bactufil, Sunnyglobe Compost).
A gyors komposztálás legegyszerűbb módja: a veteményeskert ugarolt részén gödröt ásunk, az aljára érett komposztot vagy istállótrágyát, rá rétegenként aprított vegyes zöld hulladékot, kerti földet és újra trágyát terítünk, és mindezt ismételve több rétegben komposzthalommá alakítjuk. A halom tetejére vastag földréteget teszünk. Mindezt rétegenként jól belocsoljuk, és érni hagyjuk. A kiszáradás ellen letakarjuk a dombot, még jobb, ha gyorsan kelő zöldtrágyanövénnyel (fehér mustárral, spenóttal, salátával) bevetjük. Ha a növények levele nem sárgul, szép zöld, beindult a komposztérés. Ilyenkor már más zöldségek is ültethetők a dombra. Különösen jó termést hoz az érő komposzthalmon a paradicsom, a tök és az uborka. Ha a zöldtrágyanövények levele sárgul, akkor valamilyen nitrogéntrágyával locsoljuk a dombot, ami segíti a mikrobák szaporodását és a szerves anyagok lebomlását.
A komposztálás másik módja, hogy a zöldhulladékot a kert félreeső, árnyas részébe rakjuk halomba vagy előre elkészített komposzttárolóba. Ez utóbbi megoldás azért kedvezőbb, mert a komposzt a tárolóban levegősebben tartható, és a szélei sem száradnak ki. Mindkét esetben legjobb két vagy több halmot, illetve tárolót kialakítani. Az egyiket folyamatosan töltjük a zöldhulladékkal, a másikban érleljük a komposztot, illetve az alsó, már érett rétegekből rostálással kinyerjük a kész komposztot. A rostálásra nemcsak azért van szükség, hogy a még le nem bomlott, szálas komposztot visszatartsuk, hanem azért is, hogy kiszedhessük és megsemmisíthessük az esetleges kártevőket (lótücsök, cserebogárpajor).

Ezek is érdekelhetnek