Sonkamérgezés házilag

Ilyen a közelmúltban sonkamérgezés néven elhíresült botulizmus is, melynek neve valójában a kolbászra utal (botulus latinul kolbászt jelent). A kórokozót először sonkában mutatták ki, még a XIX. században.
A botulizmus okozója a Clostridium botulinum baktérium méreganyaga. Tehát nem fertőző betegség, még akkor sem, ha a betegség tüneteit egyidejűleg több emberen vagy állaton észleljük. A kórokozó baktériumok az ember vagy az állat szervezetében nem, csak a természetben szaporodnak. Csupán méreganyagaik jutnak be a szervezet emésztőcsatornájába, onnan felszívódva fejtik ki ártalmas hatásukat. A méreg iránt az összes emlősállat, madár, kisebb mértékben még az alacsonyabb rendű állatok is (halak, kétéltűek) fogékonyak. Az ember különösen érzékeny rá: egy felnőtt halálos méregadagja a gramm tízezred része.
A mérget termelő baktériumok az oxigén nélküli környezetet kedvelik legjobban, ezen belül is az olyat, ahol magas, húsz Celsius-fok feletti a hőmérséklet, s elegendő nedvesség és szerves anyag, főként fehérje áll rendelkezésükre. Ebből is látható, hogy a clostridiumok okozta betegségek a meleg égövi, trópusi országokban sokkal gyakoribbak. Nálunk a trágyázott talajokban, alacsony vízállású tavakban, pocsolyákban, mocsaras területeken, part közeli bomló vízinövényeken fordulnak elő, főként akkor, ha ott elpusztult állatok (halak, békák, madarak, rágcsálók) találtatnak. Nyáron bőséges méreg képződhet rossz minőségű silótakarmányokban, nedves, befülledt szénában, kisrágcsálók, rovarok, madarak hulláival szennyezett, tárolt szemes takarmányban, kidobott, erjedésnek indult konyhai hulladékokban, lejárt szavatosságú konzervekben, romlott hurkában, kolbászban, sonkában is.
A méreganyag a gazdasági állatokba az ilyen takarmányokkal, emberbe pedig ilyen élelmiszerekkel kerül be, szájon át. A bélből felszívódva a vérbe jut, és a véráram útján elsősorban az idegrendszert károsítja. A betegség tünetei a bejutott méreg mennyiségétől függően akár egy napon belül jelentkezhetnek. Emlősöknél jellemző a törzs, a végtagok, végül a nyak- és fejizmok petyhüdt bénulása. A madarak eleinte nehézkesen, rendezetlenül, csőrüket a földre támasztva mozognak, majd mellcsontjukon fekve már mozogni sem tudnak. Szárnyukat, fejüket lógatják, bénult nyelvük kilóg. A vízimadarak úszása bizonytalan, szárnyaikat szétterpesztve lebegnek a vízen, a nyakizmok bénulása miatt fejük a vízbe lóg, végül megfulladnak. A házi emlősök közül a méregre a ló a legérzékenyebb. A betegséget megelőzhetjük a takarmányok szakszerű tárolásával, minőségük megőrzésével, vagyis a tiszta környezettel.
Ha valaki méregtartalmú ételt fogyasztott, 12-24 órán belül rosszul lesz (émelygést érez, hány, hasi fájdalmak környékezik, nyelési nehézségei támadnak). Jellemző a kettős látás, a hangszín megváltozása, a beszédzavar, a nyelv és a garat fájdalmassága, a nyak, majd a törzs- és a végtagizmok gyengesége.
A beteg ember mindvégig láztalan, eszméleténél van. Ha a betegség kezdetén nem kap időben anatoxikus vérsavót, pár napon belül beáll a halál.
Mifelénk a botulizmus ritka, de nem árt az óvatosság. Az utóbbi időben az esetek döntő többségében a mérgezést magánháztartásokban előállított vagy ott fertőződött ételek (disznósajt, házilag pácolt füstölt sonka, zsiradékban tárolt kacsasült, nem megfelelően vagy hosszú ideig tárolt hurka) okozták. Óvatosságra int, hogy ezeknek az élelmiszereknek látható, szagolható elváltozásait a fűszerek gyakran elfedik. Jó, ha a meleg égövi, trópusi országokba utazó turisták megnézik, hol fogyasztanak hal- és ráksalátákat, nyers kagylókat, nem kellően hőkezelt halakat. A méreganyag nyolcvan Celsius-fokon fél óra alatt elbomlik, ezért az étel felfőzésével vagy átsütésével megelőzhető a baj. A megelőzésben azonban legfontosabb a higiénia és a szakszerűség az élelmiszer-előállítás minden szakaszában.
Fokozott a felelőssége azoknak a termelőknek is, akik egy nemrég megjelent rendelet szerint hetente ötven kilogramm húskészítményt is előállíthatnak értékesítésre.