Száműzték a tűzelhalást

A Gyümölcskert Rt. vezérigazgatója, Sipos Gyula elmondta, hogy 1997-ben és '98-ban pusztított a tűzelhalás a kertjeikben, s azóta nagy körültekintéssel védekeznek ellene. Előrejelző rendszer figyeli a hőmérsékletet és páratartalmat, ugyanis ezek befolyásolják a betegség kialakulását. A nagy fertőzés óta nem alakult ki komoly veszély, s valójában megtanultak együtt élni a tűzelhalással. Kidolgozták a megfelelő növényvédelmi technológiát, de mindenekelőtt nagy figyelmet fordítanak az ültetvények rendszeres ellenőrzésére. Ha fertőzött vagy gyanús hajtást fedeznek fel, azt 50-60 centiméterrel alatta levágják és elégetik. Fertőtlenítik a szerszámokat is.
A növényvédelmi technológia jellemzője, hogy a betakarítás után, még ősszel is végeznek lemosó permetezést, amit természetesen tavasszal megismételnek. A technológiában két alkalommal szerepelnek réztartalmú szerek, s úgynevezett "zöld" készítményeket használnak.
Az ültetvény három helyen, összesen 400 hektáron fekszik, s ebből 150 hektár a felújított, automata öntözőrendszerű állomány.
 A gyümölcsöst egyébként még az állami gazdaság telepítette az ötvenes-hatvanas években, és az elöregedett fákat folyamatosan fiatalokkal váltják fel. Az idei őszön 20 hektárt telepítenek majd. A tűzelhalás elleni védekezésben szerepet kapott a fajtahasználat is. A tapasztalataik szerint a Clapp kedveltje és a Nemeskrasszán fogékonynak bizonyult a tűzelhalásra, ezért arányukat a minimálisra szorították vissza. Most a legnagyobb területen a Bosc kobak, a Vilmos, a Backham és a Conference díszlik. A csemetéket faiskolában neveltetik az igényeik szerint: vadalanyra,vagy birsre oltják. Ez utóbbiak intenzív feltételeket igényelnek, csak öntözött területre érdemes ültetni.
A nagykanizsai körtésből nagy mennyiségű gyümölcs kerül külföldre: Ausztriába, Németországba, Finnországba. Jut alapanyag bőven az ország nagy pálinkafőzdéibe is. A vezérigazgató reménykedve tekint az idei idényre, mert az ültetvények jól teleltek, s ha később nem éri kár őket, bő termés várható.