Bozsik gazda tollából

Nagymamán kertjében két meggyfa magaslott. Az egyik festő levű, pazar zamatú, feketére érő típus volt, míg a másikat spanyol meggynek, illetve üvegmeggynek nevezték. Utólag úgy azonosítom, hogy az előbbi a cigánymeggyek közé, míg utóbbi a Pándy-fajtakörbe tartozhatott. Csodálatos meggyfajták alakultak ki a Kárpát-medencében. Szerencse, hogy olyan nemesítőink voltak, mint Maliga Pál, Brózik Sándor, Apostol János, Nyújtó Ferenc, Ménesi Attila, Szabó Tibor, Pethő Ferenc és Kovács Sándor, akik nemcsak begyűjtötték az értékes tájfajtákat, hanem a keresztezéses nemesítés révén megváltoztatták a hazai meggytermesztést.
Jelenleg mintegy húsz fajta közül választhatunk. Azt azonban tudni kell, hogy a hazai meggyárakat alapvetően meghatározza a németországi konzervipar. A magyar gyümölcs másmilyen, mint a nyugat-európai. A nyugati meggyekhez legjobban a pipacs meggyek hasonlítanak, amelyek nem festő levűek. Íz- és zamatanyagai is eltérnek a klasszikus magyar meggyétől. A pipacs meggyeket például a belgiumi cukrászipar használja fel szívesen torták díszítésére. Ilyen a Pipacs-1 fajta, amely június utolsó napjaiban érik.
A legkorábban a IV/3/48-as fajtajelölt érik, május huszadika táján már szedhető. Kérdés, hogy az ilyen extra primőrnek milyen piaca lehet, hiszen a meggyet általában nem frissen esszük, hanem feldolgozva. Még a Meteor korait sem szereti igazán a piac, mert apró gyümölcsűnek és puha húsúnak tartja. Azt is mondják rá, hogy ezzel járatják le nyugaton az olyan későbbi, kiváló tulajdonságokkal rendelkező fajtákat, mint az Érdi bőtermő és az Újfehértói fürtös, amelyek az Amerikai Egyesült Államokban is sikeresek. Az egyiket Duna, a másikat Balaton névre keresztelték el, hogy az amerikaiak is ki tudják mondani a nevüket.
Nekem a Meteor korai az egyik kedvencem, mert az átlagosnál jobban ellenáll a monília támadásának, jóllehet permetezés nélkül nem termeszthető. Ízletes ivólevet, levest, szószt lehet főzni belőle. Ráadásul olyan korán beérleli gyümölcseit, hogy a cseresznyelégytől nem lesz kukacos. Tavasszal ültettem belőle egy csemetét, miután az Érdi bőtermő fámat agyongyötörte a monília. De azt is sikerült felújítani, bár nagyon vissza kellett vágni, mert a karvastagságú ágakon is pusztult a kérge. Szerencsére az Érdi bőtermő gyökérzete jól dolgozik, ezért szépen ifjul a fa. Olyan csoda ez, mintha a nyolcvanéves anyókából újra tizennyolc éves lányt tudnánk varázsolni.
Másik fám az Újfehértói fürtös, amely július ötödike és tizenötödike között érik. Sajnos a cseresznyelégy mindkét fajtát megtámadja. A jellegzetes, sávos szárnyú legyeket több hullámban kell gyéríteni piretroid hatóanyagú szerekkel. A fa koronacsurgó alatti részét pedig érdemes beszórni lótücsök és pajor irtására szolgáló rovarölő granulátummal, hogy a bebábozódásra leereszkedő lárvákat is megtizedeljük.
A Cigánymeggynek három fajtája is kapható: a 7-es, az 59-es és a C.404-es. Olyan meggyvér (ivólé) készíthető belőlük, hogy a csodájára járnak. De kimagozva és fagyasztva is páratlan értéket őrizhetünk meg télire. Nagy érték a Csengődi, amely ellenáll a blumeriellás levélfoltosodásnak, a moníliás és citospórás ágelhalásnak, ezért a biotermesztés, az integrált termesztés fontos fajtája lehet. Maliga Pál nemesítő munkáját őrzi a Maliga emléke fajta. Az Érdi jubileum a konyakos meggy alapanyaga, hiszen túlérve a szárazanyag-tartalma a 22 százalékot is elérheti, ráadásul a moníliás ágelhalással szemben ellenáll. Csodálatos tájfajtáink között szerepel a Debreceni bőtermő, az említett Újfehértói fürtös és a Kántorjánosi meggy több típusa.
A meggyben és általában a piros színű gyümölcsökben több egészségőrző vegyület is található. Az amerikaiak több mint tíz szabadalmat nyújtottak be az USA-ban a magyar meggyek beltartalmi értékeire, amelyek között a daganatos betegség kialakulási kockázatát csökkentő vegyületek is találhatóak. Vajon ezekkel a csodálatos értékeinkkel mi miért nem gazdálkodunk jobban?