Bozsik gazda tollából

Budapesttől száz kilométerre terül el hazánk legnagyobb, százhektáros pirosribiszke-ültetvénye. Gazdája három éve súlyos eladási gondokkal küszködik, mert a gyümölcs ára 35 forintra zuhant. Pedig nem is olyan régen még 150 forintot is fizettek érte.
Az ültetvény hétszáz méter hosszú soraiban szembeötlőek a fajták közötti különbségek. A Jonkheer van Tets zöldjénél jóval világosabb a Blanka lombja. Ráadásul a Blanka fehér ribiszke, vagyis a piros ribiszke "albínó" változata. A lombja is világosabb. Míg a Rondom szinte feketén sötétlik, a Detvan (ejtsd: gyetván) ennél jóval világosabb. Talán ma ez lehet az ászok ásza, hiszen arasznyi hosszú fürtöket hoz, és bogyómérete is felülmúlja a jó öreg Jonkheer van Tetsét.
Aki már szedett ribiszkét, az tudja, milyen lassan megy a szüret. Száz hektárt, de még harmincat sem lehet kézzel betakarítani. Nagyrédén is a gépi betakarítás mellett döntött az a gazda, aki harminc hektár piros ribiszkével rendelkezik, és héthektárnyi fekete ribiszkéje is van. Idén a nagybani átvételi ár 35 és 60 forint között ingadozott, ennyit fizettek a feldolgozóipari minőségű termésért. A ribiszkének elképzelhető a friss piaci exportja is, például Bécsbe, de ehhez kézzel kell szedni a gyümölcsöt. Mindkét gazda megjegyezte, hogy nálunk kevesen vannak tisztában a ribiszke beltartalmi értékeivel, nincs nagy keletje ennek a gyümölcsnek.
Kiskertekben, ahol négy-öt bokorral fedezhető a családi szükséglet, jól tudják, hogy nem szabad gyomosan hagyni a bokrok környékét, és nem szabad füves területre ültetni. A ribiszke ugyanis sekélyen gyökeresedik, és a fű, a gaz elvonja tőle a tápanyagokat a gyökérzónában, ami visszaveti bokraink termőképességét. A termesztésnek fontos eleme a metszés. Ötévesnél öregebb termőrészeket ne hagyjunk a bokrokon! Az egy-, kettő-, három-, négy- és ötéves termőrészekből hagyjunk meg négy-öt képletet, és a legöregebbeket minden év tavaszán tőből vágjuk ki. Az egyéves részekből se hagyjunk meg ötnél többet.
Ügyelni kell az öntözésre és a megfelelő tápanyagellátásra. Ha szomjazni, koplalni hagyjuk bokrainkat, akkor hamarosan kárát látjuk, satnyul a termés, elöregednek a tövek.
A gyümölcs egészségóvó anyagai közül a rezveratrol például a daganatos betegségek kockázatát csökkenti. A fekete ribiszke látásjavító anyagokat is tartalmaz. Az angol és az orosz légierő pilótái például rendszeresen fogyasztják a fekete ribiszke és a fekete áfonya levét. A gyümölcsök magas pektintartalma enyhíti a szervezetbe került sugárzó vegyületek ártalmait, sugárterápiás kezelések után is segíti a felépülést. A ribiszke nagy mennyiségben tartalmaz vasat, valóságos vérpótló készítménynek tekinthetjük. Emellett C-vitaminban igen dús.
Ha három fajtát is ültetünk (például Jonkheer van Tets, Detvan, Rondom), akkor akár egy hónapon át szedhetünk friss, zamatos gyümölcsöt. Fekete ribiszkéből kiváló hazai nemesítésű fajták sokaságából válogathatunk. Ilyen a Fertődi 1-es, amely kertemben évek óta szépen terem. Az Aranka, a Dyana is szép eredményekkel kecsegtet. A Titania, a Bona és az Otello a külföldi nemesítési műhelyek munkáját dicséri.
Szerintem a ribiszke élet, erő, egészség. Jó lenne, ha minél többen tisztában lennének ezzel, s a természet gyógyító erejére hagyatkoznának.