Üzenjük

Gali Imre, drótposta
A körtelevélbolha elleni - korábban hatékony - permetszerekkel szemben újabban többször kimutatták a kártevők rezisztenciáját, ami azt jelenti, hogy a kártevők hozzászoktak a szerekhez. Ilyenkor védekezésként - külföldi szakirodalom alapján - kifejezetten javasolható a fák káliszappanoldatos lemosó permetezése, amelyet a tünetek megszűnéséig 10-14 napos időközökkel jó megismételni. Erre alkalmas a Folyékony káliszappan néven kapható permetszer, előírás szerinti hígításban, illetve a vele azonos hatóanyagú mosószappan vagy kenőszappan
1-1,5 százalékos, meleg vízben jól elkevert oldata, a levegő hőmérsékletére lehűtött állapotban. A lúgos kémhatású káliszappan oldja a levélbolhák által ürített ragadós mézharmatot és a rajta - másodlagos kártételként - megtelepedő korompenészgombát, emellett ritkítja a levélbolhákat és a lerakott tojásokat is. Többszöri, erős vízsugárral, nagy lémennyiséggel végrehajtott lemosó permetezéssel hatékonyan visszaszorítható a levélbolha kártétele. A szer méregjelzés nélküli, ezért - előírás szerinti hígításban, kora hajnalban vagy napnyugta után kijuttatva - vegetációban is felhasználható. Kedvezőtlen hatása azonban, hogy a gyümölcsöket védő viaszbevonatot is oldja, így a permetezéseket a termésérés előtt mindenképpen ajánlatos befejezni. A továbbiakban - különösen, ahol a körtelevélbolha komolyabb károsítást okozott - feltétlenül szükséges lombhullás után, majd kora tavasszal a fák vazelinolajos vagy mészkénleves (Agrol Plussz, Nevikén, Tiosol) lemosó permetezése, a fertőzött lomb és beteg ágak megsemmisítése, lombhullás után a törzs meszelése, valamint a tél végi fatisztogatás. Mindezekkel jelentősen gyéríthető az áttelelő kártevők száma. A kártételnek leghatékonyabban a körtelevélbolhákat felfaló katicabogarak tudnák elejét venni. Életfeltételeiket persze csak a permetszerek erőteljes visszaszorításával, illetve a hasznos rovarokat kímélő permetszerek kizárólagos használatával lehetne megteremteni.

Pálinkás Zsolt, Martonyi
Hosszú távra sehol nincs biztosíték arra, hogy a megtermelt szőlőt vagy gyümölcsöt jó áron átveszik. Erre a legcélszerűbb megoldás a termelői és értékesítési csoportok (técsek) megszervezése lenne, amelyekben egyazon érdekeltségen belül zajlik a jó minőségű termés előállítása és annak megfelelő feldolgozása vagy piacra juttatása. A técsek alapításának feltételeiről tájékoztatást ad a 6/2005-ös minisztériumi rendelet, amely megtalálható a minisztérium honlapján (www.fvm.hu), illetve felvilágosítás kérhető róla a falugazdászoktól vagy a minisztérium gazdaszolgálatán. Ugyanitt lehet érdeklődni a técsek megalakításához és működtetéséhez pályázati úton elnyerhető támogatásokról is. Ez év augusztus 31-ig pályázatot nyújthatnak be azok a gazdálkodási csoportok, amelyek 2004. május 31. és 2006. december 31. között államilag elismert termelői csoporttá váltak vagy válnak.  Az állami elismerés feltételeit a 81/2004. (V. 4.) FVM-rendelet tartalmazza. A legfontosabbak: a csoportnak olyan termelő lehet a tagja, aki szerződést köt a csoporttal, hároméves tagságot vállal, valamint kötelezi magát arra, hogy a megtermelt terméket teljes egészében a csoporton keresztül értékesíti. A gazdasági csoportosulások célja, hogy a termelői tevékenységet összehangolják a piac elvárásaival, s ezáltal javuljon az egyéni gazdaságok versenyképessége és az értékesítés biztonsága.