Vigyázzunk a bogyósokra!

Július végén befejeződött a bogyós gyümölcsök szedése. Mivel a szüret küszöbén és a szedés alatt már nem lehetett permetezni a várakozási idők betartása miatt, több betegség és kártevő is elszaporodott, amelyek már a jövő évi termést veszélyeztethetik. Az idei alacsony átvételi árak miatt sok helyen rajtahagyták a termést a ribizlibokrokon, s azokon így még könnyebben sokasodhatnak a kórokozó gombák és az állati kártevők.

Házunk tájaKobza Sándor - Tóth Miklós2006. 08. 18. péntek2006. 08. 18.
Vigyázzunk a bogyósokra!

Málnában a didimellás és elzinoés vesszőfoltosság az ültetvények egyötöd részén fordult elő. Az elzinoés betegség jellegzetes tünetei a viszonylag kicsi, néhány milliméter átmérőjű, lilás színű, szürke közepű foltok. A didimellás folt lényegesen nagyobb méretű, ovális, szintén lila, és a közepe fokozatosan kiszürkül. A vesszőt a beteg részen átvágva láthatjuk, a tünet csak a kéregig terjed. Az elmúlt évben gyakori volt a leptoszfériás gombabetegség is, az idén viszont kevesebb kárt okozott. Tüneteit a vesszők alsó részén, gyakran a talaj közelében találhatjuk meg, nagy kiterjedésű sötétbarna foltok formájában, melyek később megszürkülnek. A betegséget arról ismerhetjük fel biztosan, hogy a vesszőt átvágva a tünetek egészen a bélszövetig terjednek, azaz megbarnul a fa- és háncsrész is. A kórokozó terjedését elősegíti a mechanikai sérülések és a málna vesszőszúnyogos kártétele. A málna termesztésének nagyon fontos eleme, hogy a letermett vesszőket a szüret befejezése után minél hamarabb ki kell vágni. Ezzel a munkával egy menetben elvégezhetjük az idei hajtások válogatását és a málnasor ritkítását. A beteg, sérült hajtások kivágásával megfelelően szellőssé tehetjük az ültetvényt. A vesszők kimetszése után ajánlatos permetezni, elsősorban a gombabetegségek ellen. Védekezésre használhatjuk a réztartalmú, a kaptán és a mankoceb hatóanyagú készítményeket.
A vesszőszúnyog harmadik nemzedéke augusztusban jelentkezik, ezért ellene is védekezzünk, például piretroid hatóanyag-tartalmú készítménnyel. A felszaporodott takácsatkák ellen speciális atkaölő szert használhatunk. A ribiszke- és köszmétebokrokon a levélhullató gombabetegségek károsítanak, mankoceb hatóanyagú készítménnyel ajánlatos védekezni ellenük. Ahol a köszmétét az amerikai lisztharmat fertőzte meg nagyobb mértékben, ott tiofanát-metil hatóanyagú szerrel védekezhetünk a szüret után. Intenzíven rajzik a ribiszkeszitkár, amely a rügyek tövére vagy a vesszők elágazásainak közelébe rakja tojásait. Védekezésre a környezetkímélő diflubenzuron, fenoxikarb, lufenuron hatóanyag-tartalmú készítményeket használhatjuk. A takácsatka ellen a málnánál már leírtak szerint védekezhetünk.
A szamócákon a levélbetegségek közül jellemző a mikoszferellás levélfoltosság terjedése. A nyári kánikulában leállt a gomba szaporodása, de a nyár végi, kissé hűvösebb, csapadékosabb körülmények között ismét támad a kórokozó. Ennek megelőzésére egy egyszerű agrotechnikai eljárást alkalmazzunk: kaszáljuk le a lombozatot. Szőlőben szüret előtt az időjárástól függően védekezzünk a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás ellen.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek