Bozsik gazda tollából

Amikor a kertészeti egyetem nemesítési tanszékén dolgoztam, akkor hallottam egy érdekes hasonlatot a szilváról. Egyik munkatársam azt mondta, hogy a szilva olyan, mint a jó feleség: akkor jövünk rá a hiányára, amikor nincs otthon. A hazánkban őshonos szilvák évről évre rendszeresen, bőven teremnek, nem fagyérzékenyek, és évszázadokon át élelmet nyújtottak. A középkorban az aszalt szilva már-már gyógyszernek számított, mert az emésztőrendszert karbantartotta. Az üstben főtt szilvalekvár igazi hungarikum, ráadásul, ha mázas cserépedényekben árusítják, akkor a külföldi turisták is előszeretettel vásárolják. Szerencsére a gyümölcsöt újra felkarolták azok a térségek, ahol eredendően valóságos szilvaerdők voltak a falvak környékén.
Amikor az első világháború poklában a Balkánról behurcolták hozzánk a szilvahimlő vírusát, megkezdődött a fajták élethalálharca a rettegett kórokozóval. Később olyan csapást mért az ültetvényekre, mint az emberiségre az AIDS vírusa, hiszen számos módon, megállíthatatlanul terjed. Például a virágporral, valamint metszőollóval és szemzés útján is. A földben a fonálférgek, a föld felett pedig a levéltetvek terjesztik. A szilvafa - attól függően, hogy érzékeny vagy ellenálló fajta - évekig is küzdhet ellene, ám a felszaporodó vírus egyre inkább legyűri. Gyümölcse értéktelenné válik, jellegzetesen bábásodik, vírusos gyűrűk jelennek meg a gyümölcshéjon és a gyümölcshúsban.
Nincs olyan permetszer, amely megmentené a fát, addig él, ameddig bírja az ellenállást. Nem csoda, hogy az Amerikai Egyesült Államokban biológiai fegyverként kezelik ezt a vírust. Ezért óriási a jelentősége a vírusellenálló szilvafajtáknak. Szerbiai és német kutatók érték el a legnagyobb sikereket előállításukban. Az ősi Besztercei szilva sorsát megpecsételte a himlővírus, miként az Olaszkékét is. Nem véletlenül lett Magyarország vezető fajtája az amerikai Stanley, amely rendszeresen és bőven terem. Ha a vírus megfertőzi, akkor is együtt tud vele élni úgy, hogy levelein megjelenik a tünet, ám a gyümölcs nagyon sokáig megőrzi értékeit. Csak nagy víruskoncentráció rontja a gyümölcs minőségét.
A szerbiai Csacsakon egész sor vírustűrő fajta született. A Cacanska lepotica (azaz a Csacsak szépe) vált be legjobban hazánkban. Kertemben tizenöt éve termesztem mind a Csacsak szépét, mind a Stanley fajtát, és mindkettővel nagyon elégedettek vagyunk. Kiváló felezett, magozott befőtt és pompás lekvár főzhető belőle. Aszalványnak sem utolsó. A két fajta érésidőben jól kiegészíti egymást.
Kertemben más fajták is vannak, így például a júliusi érésű Ruth Gerstetter, amely vírusellenálló, miként a Sermina is. Az Althann ringló azonban teljesen értéktelenné vált a vírusos fertőzés után. Nagy reményeket táplálok az angol Utility iránt, amelyet a tanszéken ismertem meg. Nagyon finom fűszeres ízű, és ha megfelelő porzópartnerei vannak, akkor bőtermő. Sajnos az öreg Besztercei muskotály fánk napjai meg vannak számlálva. Rendkívül vírusos, és értéktelenné vált a termése, pedig fénykorában csodálatos volt.
Tímár Béla olvasónk hívta fel a figyelmemet újra a sárga szilvákra. A tanszéken több sárga színű változat is volt, de a faiskolákban nem nagyon lehet ilyen típust kapni, kivéve a Nagy zöld ringlót, amely, nevével ellentétben, aranysárgára érik. Tímár Bélához ellátogatva csodálatos sárgaszilvafát láttam, és Füle községben járva meglepett, hogy az utcán is mennyi van belőlük, amelyek között vírustűrő egyedek is lehetnek. A cseresznyeszilvák és a mirabella szilvák között is találunk értékes egyedeket. Surányi Dezső nemesítő a ceglédi génbankban a Nancy mirabella szilvára mint jól bevált vírustűrő típusra hívta fel a figyelmemet.
Érdemes a kertünkbe szilvafát ültetni, lehetőleg vírustűrő típust. Most is igaz a hasonlat, hogy valóban olyan, mint a jó feleség: sok örömet ad, és akkor érezzük a hiányát legjobban, ha nincs otthon.