Idejében szólunk

Nézzük, mi mindent kell tennünk mostanában a kertben. Először is betakarítani az érett zöldségeket, gyümölcsöket. A paradicsomot befőzzük lének, paprikával vegyesen lecsónak, és tehetünk belőle a mélyhűtőbe is. Amíg bírja a fagyasztóláda kapacitása, gyalulhatunk bele tököt, aprózhatunk zöldbabot, sőt néhány szem szilvát is kimagozhatunk, hogy legyen majd gombócba való. A mai magas élelmiszerárak mellett érdemes minél több zöldséget eltenni télire. Ha nem fér a hűtőgépbe például a spárgatök, próbálkozhatunk őseink tartósítási módszerével: nagyanyám egyszerűen bemeszelte a tököket, amelyek így száraz, hűvös helyen januárig is elálltak.
Eljött a burgonya felszedésének ideje is - ha megszáradt a szára. Arra ügyeljünk, hogy a talaj ne legyen sáros, és felszedés után legalább egy napig hagyjuk a földön a krumplit száradni. Érdemes betárolás előtt kiválogatni a megvágott vagy kártevők által megrágott gumókat. Legjobb helye sötét, száraz és hűvös pincében van, amit természetesen már jó előre kitakarítottunk. Szeptember közepétől szedhetjük a téli almákat, így a Jonatán típusúakat, a Goldent és változatait, az Idaredet és a Jonagoldot. Ilyenkor már kialakul a fajtára jellemző méret, szín- és ízvilág, a zöld alapszín kezd sárgába váltani, amelyiknek van piros fedőszíne, az már az alma nagyobbik részén látható. Házikertekben éppen ezért nem is szükséges az egész fát leszedni egyszerre, várhatunk, amíg a gyümölcsök elérik tárolásra alkalmas állapotuk. Az alma akkor áll el a legjobban, ha a tárolási hőmérséklete 2-3 Celsius-fok, a levegő páratartalma pedig 85-90 százalékos. Otthon ilyen viszonyokat nem tudunk teremteni, három dologra azonban figyelni kell. A tároló hőmérséklete ne emelkedjen 10-12 Celsius-fok fölé, ne legyen száraz, mert az alma megráncosodik, és az is fontos, hogy rendszeresen tudjunk szellőztetni.
Régen nagyszüleim abban a szobában tartották a téli almát és körtét, amelyet nem fűtöttek. A szekrények teteje és a mennyezeti gerendák tele voltak gyümölccsel, illatukat örökre megőriztem. A kamrában pedig felaggatva lógtak a szőlőfürtök, még januárban is csemegéztünk belőlük. Miért ne ápolhatnánk ezt a régi hagyományt napjainkban is! Akinek van fűtetlen, tiszta kamrája, csak olyan léceket, dróthuzalokat kell kifeszítenie, amelyekre fel tudja aggatni a párosával összekötött fürtöket. A tárolási hőmérséklet és páratartalom hasonló, mint az alma esetében. Fontos, hogy csak egészséges, laza fürtöket kötözzünk fel, és a tárolóban ne legyen erős szagú anyag (benzin, festék), mert a szőlő könnyen átveszi a szagokat. Érdemes nagy szemű, kemény héjú fajtákat eltenni télire.
Mostanában kezdődik a diószüret is. A termést célszerű rendszeresen összeszedni, nehogy megázzon. A diót száraz, szellős helyen szét kell teríteni, hogy jól kiszáradjon. A legjobb tárolóedény a dió számára a szellős, nem műanyagból készült zsák vagy a kartondoboz. Jó termés esetén egy kiló dióból fél kiló belet nyerhetünk.